Fantáziák – A mélyben rejlő sebek

Amikor anyagot kerestem a saját fantáziákról szóló posztomhoz, belebotlottam Jon Snyder írásába a neten, ami szerintem nagyon inspiráló és tényleges segítséget fog jelenteni sokaknak. Az én én írásaim csajos szemszögből közelítenek meg mindent és ez amúgy szerintem nem is baj, elvégre az arrivera az én blogom. De tudom, hogy sok fiú is olvas, és egyelőre még nem sok magyarul elérhető irodalom van a témában. Arra gondoltam, lefordítom nektek Jon írását. Remélem, segítségetekre lesz. Nekem lányként is hihetetlenül elgondolkodtató és bátorító volt.

A poszt eredeti nyelven itt olvasható.

A parázna vágy és fantázia mindig egy mélyebb problémának a tünete

A Biblia számos alkalommal állítja, hogy mindig a szívünkből származó dolgokkal lesz gondunk, és nem fordítva, a külső dolgok hatnak a szívünkre. A bűn valami olyan dolognak a manifesztációja, ami valahol bennünk, a személyiségünk legmélyében nem jól működik bennünk. Ezért történik meg sok emberrel, hogy folyamatosan küzd a parázna vágyakkal, mégsem tűnik úgy, hogy megnyerhetné a harcot. Amikor a probléma újra a felszínre tör, akkor pedig úgy érzi, kicsúszott alóla a talaj, elbátortalanodik és úrrá lesz rajta a reménytelenség.

Addig, amíg nem kezeljük a gyökerénél fogva, a bűn olyan lesz a szívünkben, mint a gyom a kertben.

Amikor kihúzunk egy gyomot, azt gondoljuk. „Erről ennyit, ezúttal sikeresen eltüntettem.” De aztán újra és újra visszanő. Mit tesz ilyenkor egy bölcs kertész? Megvizsgálja a gyökerét és azt, hogy milyen mélyre kell leásni ahhoz, hogy gyökerestül elpusztítsa örökre.

A szívünk ügyei hasonlóképpen működnek. És ebben van jó hír is. A fantáziáink és a parázna vágyaink, amik mindig elragadnak bennünket, azok ablakként működnek a szívünkre. A segítségükkel rálátunk, hogy pontosan milyen sérülések vannak bennünk, mi az igazi probléma és azt hogyan lehet kezelni.

Ma azt szeretném neked megtanítani, hogyan tudod az ellenség fegyverét saját maga ellen fordítani, hogy megtaláld az igazi szabadságot Jézus Krisztusban és többé ne kelljen újra és újra ugyanazzal a gyommal szórakoznod.

Egy kicsit rólam

Tudod, én pornófüggő voltam. Bárki, aki valaha járt pornóoldalon, tudja, hogy nem csak egy féle pornó van. Több száz, ha nem több ezer kategória létezik, ami kiszolgálja azt a több ezer féle perverz vágyat, amiről az emberek fantáziálnak.

Ha meghallod valaki másnak a fantáziáját, könnyen mondhatod, „Ez undorító. Miért érdekelne bárkit is ilyen tartalom?” De vannak olyan szívsebek, amik abban a típusú fantáziában keresnek enyhülést és ők meg hasonlóképpen néznének arra a bűnös vágyra, amivel te küzdesz.

Minden bűn egy szívbéli szükség manifesztációja, amit nem engedtünk meg Istennek, hogy Ő töltsön be.

Isten ugyanis szeretné betölteni minden szükségünket, hogy ő legyen „minden mindenben”. Azt mondja a Jeremiás 2:13-ban: „Mert kettős gonoszságot követett el az én népem: Elhagytak engem, az élő vizek forrását, hogy kutakat (ciszternákat) ássanak magoknak; és repedezett kutakat ástak, amelyek nem tartják a vizet.

Isten itt azt mondja, hogy az igazi probléma nem magukkal a bűnös cselekedetekkel van, hanem az igazi bűnünk az, hogy elhisszük, a bűnös cselekedeteink majd eloltják a szomjunkat és lecsillapítják a lelkünk vágyódását. Pedig erre csak Isten képes.

Én ezt személyes tapasztalatból tudom elmondani, és azért is osztom meg veled a saját „kísértésekből így lett jó bizonyság” történetemet, hogy lásd, hogyan is működik ez a gyakorlatban. Szeretném leszögezni, nem vagyok ezekre büszke, de megmutatják, ki voltam és ki vagyok ma. Hála Istennek.

Volt idő, amikor azt hittem, hogy Istennek egyszerre, egy szempillantás alatt kéne engem mindörökre megszabadítani minden parázna vágytól és gondolattól.

Ehelyett ő inkább az egyik sebemet kezelte a másik után.

Visszanézve nagyon hálás vagyok, hogy így történt. Minden egyes kísértés egy újabb lehetőség volt arra, hogy Ő megmutassa a mélyben rejlő problémát, amely így végül jó bizonyság lett az Ő jóságáról. A folyamat során pedig egyre jobban mélyült az Isten iránt érzett szeretetem.

Az első terület, ahol meggyógyultam

A BDSM fantáziák. Bizony, a hardcore szado-mazo cuccok. Nem vagyok rá büszke. Valószínűleg ez egy olyan fantázia, amire úgy tekintesz: „mégis miért jönne ez be bárkinek?” Én is pont így vagyok ezzel. Most már.

De egy ideig az ilyen típusú fantáziák ellenállhatatlanul vonzottak. Attól a pillanattól kezdve, hogy ezek a perverz fantáziák megjelentek a gondolataim között, több tonnás elszabadult gyorsvonatként száguldottak felém megállíthatatlanul. Amíg Isten meg nem gyógyította a sebemet.

Ez a mélyen rejlő a seb pedig a következő volt: a szívemben – nem az agyamban, az eszemmel ugyanis tudtam, hogy ez nem igaz – de a szívemben azt hittem, hogy egy „jó kereszténynek” szeretnie kell azt, amiről Isten azt mondta, hogy szeresd, azt kell tennie, amiről Isten azt mondta, hogy tedd, és ezt még élvezni is kell. Mert az Uram ezt parancsolja.

Habár az eszemmel tudtam, hogy Isten azt akarja, ami nekem a legjobb, a szívem és a testi vágyaim valami mást hittek. A paráznaság egy izgalmas és bulis dolognak tűnt, míg a szentséget és ez az egész „isten-ügyet” unalmasnak tartottam.

Egy (rab)szolgának láttam magam az egészben, akinek azt kell tennie, amit az ura mond, annak ellenére, hogy nem erre vágytam. Legyek jó, engedelmes és vessem alá magamat az Ő parancsainak. Az igazi torzulás bennem az volt, hogy a szívem szintjén félreértettem Isten természetét és a krisztusi utat. Ez eltorzította a kapcsolatomat Istennel és létrejöttek bennem olyan területek, ahol nem Ő volt az Úr.

Erre a „szabadság” formájú sebre a szívemben jött az ördögi megoldás: egy eltorzult hamisítvány. Kivetítettem valaki másra azt, amit én belül éreztem. A fantáziám tárgya arra irányult, hogy valaki az én hatalmamnak legyen alárendelve.

Ezáltal a fantáziám az Istennel kapcsolatos diszfunkciómat (működési zavaromat) vetítette ki.

Visszanézve annyira egyértelmű a kettő közötti kapcsolat. De a Szent Szellemnek először ezt meg kellett mutatnia, hogy utána meg tudjak gyógyulni. De miután Jézus Krisztus meggyógyította ezt a sebemet és megújult a gondolkodásom erről, tudod mi történt? Ez a fantázia elveszítette az erejét fölöttem. Örökre. Az Úr győzött. A Sátán veszített.

Egy másik példa

Volt egy olyan perverz vágyam, hogy egy jó lányból „rosszlányt” csináljak. Vajon honnan jött ez a dolog? Nekem azt mutatta Isten, hogy ez a seb a saját testképemhez és önbecsülésemhez kötődött.

Gyerekként gyűlöltem a testemet. Úgy éreztem, kegyetlen az Isten, hogy ilyennek teremtett, hiszen tudta, hogy a társaim gúnyolni és csúfolni fognak. A szívemben úgy éreztem, egy torzszülött vagyok. Az ellenség erre válaszul hozta létre azt az utánzatot egy fantázia formájában, amiben én fogok valami szépet és jót, és tönkreteszem.

Isten meggyógyította ezt is. Tudod mi történt? Ez a fantázia is elveszítette az erejét felettem. Több tucatnyi példát hozhatnék még fel. Mindegyik mögött felfedeztem egy olyan szívbéli sebet, amit Isten meg akart bennem gyógyítani.

Tudod, Jézus prioritása is e szerint alakult a földi szolgálata során (Lukács 4:18):

1) a kegyelem evangéliumának hirdetése, amely által az ember megismeri az Urat,

2) a megtört szív meggyógyítása és

3) utána a foglyok szabadon bocsátása.

Ez az isteni sorrend, ami fordítva nem működik. Istennek először meg kell gyógyítania a szívet, hogy az uralma alá kerüljenek azok a területek, amik még az ellenség hazugságainak fogsága alatt vannak.

Mitől veszítették el a fantáziáim a vonzerejüket?

Ahogy Isten az első öt-hat területen meggyógyított, végre az én keményfejem is felfogta: gyógyultnak, kiteljesedettnek és boldognak lenni sokkal jobb, mint ha „szabad” vagyok arra, hogy kielégítsem a bűnös vágyaimat és fantáziáimat.

Az, hogy az élő víznek a forrásából ihattam, egy sokkal kielégítőbb és állandóbb megoldást nyújtott. Összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint az ördög poshadt vize a repedezett ciszternában, ami élvezetet ígért, de folyton kiszáradt és mindig csak még többre vágytam.

Ezt nagyon fontos felismerni. Hogy miért? Mert akkor kell Istenhez fordulnod, amikor még teljesen össze vagy törve, és a legkevésbé erre vágysz. Amikor a kísértés a kielégülésért kiált és olyan vonzónak és ellenállhatatlannak tűnik. Meg kell tanulnunk erre nemet mondani, és abban bízni, hogy az élő vizek forrása jobb, mint a repedezett ciszterna.

A győztes harc

Onnantól, hogy ezt letisztáztam magamban, a szabadság útja izgalmassá vált. Elkezdtem áldásként tekinteni a kísértésre. Lehet, hogy jött kísértés, de erre én azt mondtam: „ördög, azt hiszed, ilyen hülye vagyok, hogy megint belesétáljak a csapdádba? Ezzel a kísértéssel most segítettél, hogy megtaláljam, Isten melyik területet akarja következőnek meggyógyítani. Nem fogok bűnt elkövetni és el fogod veszíteni a fennhatóságodat ezen a területen örökre az életem fölött.”

Ez így is lett. Az összes kísértés idővel elveszítette a fogását felettem, ahogy a Szent Szellem egyesével felfedte és meggyógyította a szívem sebeit. Dicsőség Istennek! Kihozott abból az ördögi körből, hogy újra és újra elestem, emiatt szégyelltem és mocskosnak éreztem magamat és a szégyen miatt újra bűnt követtem el.

A szabadság útján beléptem egy áldott körforgásba, amelynek folyamán egyre több isteni életből részesültem. Minden egyes seb egy találkozáshoz vezetett Istennel, aminek következtében egyre nőtt a szeretetem iránta, egyre jobban vágytam a jelenlétére. Ez egyre jobb és jobb lesz. Csodálatos Isten gyermekének lenni!

Hogyan találd meg a gyógyulást a szívednek?

Van erre valami tíz lépésből álló csodamódszer? Egy varázsige? Nem. Nincs. Időt kell töltened Vele imában. Nincs semmi más csodaszer. Isten azt szeretné, ha közösségben lehetne veled. Ha öt percet szánsz Rá naponta, az pont olyan mély és „igazi” lesz, mint amennyire egy ötperces kapcsolat lehet. Csak a felszínt karcolgatja.

Azt látatlanban mondom, hogy biztos, hogy kevesebb időt töltesz Istennel, és az Igéjén való gondolkodással, mint amennyit a fantáziáid dédelgetésével és kielégítésével töltesz. Én több ezer órámat vesztegettem el a pornóra és a fantáziáimra.

Szakíts időt az Istennel való kapcsolattartásra. Legyen Isten része a hétköznapjaidnak.

Az emberi élet úgy van megalkotva, hogy csak a Vele való kapcsolatban működik. De ehhez prioritássá kell tennünk Őt a zaklatottabb napjainkban is.

Van azért egy öt lépéses modellem, ami az imával elért gyógyuláshoz szükséges. Ebből az egyik lépés, a bűnbánat, jól látod, kétszer is szerepel, mert másodszor is szükség van rá, miután a szív sebe, vagy a mélyben rejlő hazugság is lelepleződik.

Nyugodtan kezd azzal a fantáziáddal, vagy kísértéssel, amivel a legutóbb volt/van harcod:

  1. Bűnbánat – Ez megtöri az ördögi jogi fennhatóságát feletted, amit az által szereztél, hogy elfogadtad valamelyik hazugságát. Mindent Jézus Krisztus vére alá helyez, hogy az Atya kegyelmi trónja elé járulhass, hogy segítséget találj a szükség idején.
  2. EllenállásNe engedj a kísértésnek! Tudatosítsd magadban, hogy a gyógyulás jobb lesz bármilyen ideiglenes kielégülésnél. Állj ellene az Ördögnek és közeledj Istenhez, ahogy a Jakab 4:7-8 írja.
  3. Leleplezés – Kérd meg Istent, hogy szóljon a szívedhez és az elmédhez, hogy adja neked a bölcsesség szellemét, és kijelentést az Ő ismerete szerint, hogy a szíved szemei megnyíljanak, és felismerd a bűn gyökerét. Imádkozz mindaddig, amíg biztosan tudod, hogy mit akar neked Jézus mondani. Lehet ez öt perc, lehet öt óra, vagy akár öt nap is. De ne hagyd abba, amíg nincs meg az áttörés.
  4. Bűnbánat – Ahogy felismered az összefüggést, bánd meg azokat a szívedben mélyen elrejtett hazugságokat, amiket elhittél magadról vagy Istenről, és kérj bocsánatot azokért a cselekedeteidért, amikben ez a seb kihatott az életedre (a szeretteidre).
  5. Helyreállás – Kérd meg Istent, hogy mutassa meg neked az Ő szívét, hogy milyen is Ő. Kérd meg, hogy töltse be ezt a hiányt a szívedben, gyógyítsa meg azt a sebet és mutassa meg, hogyan tudsz megfelelően gondolkodni Róla és Hozzá viszonyulni, hogy Isten legyen minden mindenben.

Mi van, ha nem derül ki?

Előfordulhat, hogy úgy tűnik, valamivel kapcsolatban nem kapunk választ Istentől. Ekkor érdemes egy kicsit félretenni ezt a kérdést, és kideríteni, hogy mi az, amivel kapcsolatban viszont szólni akar az Úr. Nagyon gyakran vannak olyan problémás területek, amik el vannak temetve más rétegek alá. Lehet, hogy Isten előbb azokat akarja helyreállítani.

A saját életemben is ezt tapasztaltam és annak a több ezer férfinek az életében, akik hozzánk fordultak, hogy szabadságot nyerhessenek szex- és pornófüggőségükből. Fel kellett először tárnunk olyan alapigazságokat, amelyek segítettek az Istennel való kapcsolat helyreállításában, és amikor ezek a helyükre kerültek, utána került sor a többi terület gyógyulására.


Ha férfiszempontból érdekel még részletesebben a fantáziák témája, tudsz még róla bővebben olvasni angolul itt és itt. Légy óvatos, ha túl “direkt” a szerző megfogalmazása (és triggerel), nyugodtan dönts úgy, hogy ez most nem neked való. Ez amúgy az én összes posztomra is igaz.

Álmodozás & fantáziák csapdája

Napokat gondolkoztam, hogyan lehetne a legjobban megközelíteni a témát. Két fontos szemszögről szeretnék írni, ami valamilyen formában okozott problémákat az én életemben is. Az egyik a tágabb értelemben vett fantáziálás, aminek nem feltétlenül van szexuális tartalma, a másik pedig az önkielégítéshez kapcsolódik.

Ez a poszt totál csajos szemszögű, de jön a fiúknak is egy bejegyzés a témában.

Az egész bizonyos, hogy az álmodozás végig kíséri az ember életét. Véleményem szerint a gyerekkori fejlődéshez rendkívül fontos is, hogy élénk legyen a fantáziánk. Ahogy hallgattuk szüleink meséjét, megelevenedett szemünk előtt a királyfi, ahogy útra kel, hogy legyőzze a sárkányt, a királylány az udvartartásával, vagy ahogy Mózest elrejtették a szülei a sás között, hogy megmentsék az életét.

Fontos ez a belső képalkotás kialakulása miatt. Míg gyerekként ez egy természetes folyamat, az évek múltával az álmodozás könnyen rossz fordulatot vehet.

Álomvilág – a virtuális realitás

Kamaszként én is hajlamos voltam felépíteni egy álomvilágot, és abba menekülni, hogyha az életemben nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettem volna. Az általam alkotott világban mindig népszerű voltam, szerettek a társaim, én lehettem a „film” főszereplője, királylánya.

Amikor szerelmes lettem egy fiúba, akkor ebben az álomvilágban alkottam meg egy nem létező párkapcsolatot. Hiába csak benyomásaim voltak egy fiúról, a rendelkezésemre álló max. 5 tulajdonságából képes voltam felépíteni egy komplett személyiséget, aki természetesen halálosan szerelmes lesz belém, udvarol nekem, összeházasodunk, lesz egy rakat gyerekünk és boldogan élünk, míg meg nem halunk.

Álmaimban…

Álmodozni azért, hogy legyen egy víziód a jövőről, az egy nagyon jó dolog.

Az arra ösztönöz, hogy az energiáidat és a képességeidet egy cél felé fordítsd. De amikor valaki megszállottá válik, vagy úgy él, mintha az álmai máris megvalósultak volna, az már fantáziálásnak számít. Ez az a pont, amikor az álmodozás egy virtuális valósággá fejlődik. Olyan mintha 16, 26 vagy akár 36 évesen is még mindig lenne egy képzeletbeli barátod.

Sok lány ezt időben kinövi. Nekem a 20-as éveimre sem sikerült. Amikor aztán megtudtam, hogy a fantázia-szerelmem „tárgya” megházasodik, produkáltam egy komplett összeomlást, mintha valóságos módon elhagytak/megcsaltak volna. Ez szembesített azzal, hogy komoly problémám van, amin „dolgoznom kell”.

Több év „munkájába” telt, míg megtanultam, hogy a való életemet kell éljem. Ebbe kell befektetnem. Habár a fantáziavilág is valóságosnak tűnik, de valójában nem az.

Ha visszautazhatnék az időben, ez lenne az egyik dolog, amit a kamasz énemnek elmondanék. Ha hallgatna rám. 🙂

Nekem ez a fajta fantáziálás nem ment el szexuális irányba. Mindig megálljt parancsoltam, mert azt gondoltam, hogyha egy konkrét személyről fantáziálok szexuális módon, akkor az teljes mértékben kimeríti a paráznaság fogalmát, amit Jézus mondott a Hegyi Beszéd során. Így valahogy ennek már kamaszként sikerült ellenállni (ellentétben a másik formájával, amiről a poszt másik felében lesz szó).

De tudom, hogy sok lány ezzel is küzd. Ha a szex is bejön ebbe a fantáziavilágba, akkor lesz az embernek egy virtuális szexuális élete, egy „18-karikás” képzeletbeli barátja. A szexuális fantázia pedig nem más, mint egy sk (saját készítésű) erotikus tartalom az agyunkban.

Természetesen, ha az ember hagyja magában gyökeret verni, akkor a virtuális világból be tudja hozni a való világba, mert konkrét terveket is sző, hogy ez hogyan lehetne megélni. Erről most nem beszélnék részletesen, mert erről sok szó van a legtöbb keresztény közösségben. De nyílván ne tedd, kérlek.

Visszatérve a fantáziáláshoz, az egyik legerősebb fegyver az, ha az ember kimondja a szájával, hogy:

Ez. Nem. Valóságos.

Lábjegyzet házasoknak

Tennék itt egy zárójeles bejegyzést arról, hogy fontos különbség van a szexuális fantázia és a szexuális vágy között. Magyarban szerintem nem mindig jól használjuk a „szexuális fantázia” kifejezést. Ez különösen a már házas olvasóknak lehet fontos megkülönböztetés. A szexuális vágynak van helye a házasságban. Amikor egy házaspár tagjai elmondják egymásnak a saját „szexuális fantáziájukat”, akkor igazából olyan vágyukról beszélnek, amit szeretnének megvalósítani egymással. Ezzel semmi probléma nincs, és ez csak kettejükre tartozik.

Viszont a fantázia egyik fő tulajdonsága, hogy valószínűleg soha nem fog megtörténni és egy, a realitástól elrugaszkodó valóságot teremt.

Az önkielégítés fantáziavilága (lányoknál)

És akkor most beszéljünk kicsit a másik fajta fantáziálásról is. Már korábban volt róla szó, hogy a szexuális vágy felébredéséhez egy férfinek elég egy kép. Ők utána arról a konkrét személyről fantáziálnak, akit láttak.

Ezzel szemben a nők szinte soha nem arról a konkrét személyről fantáziálnak, akit az erotikus jelenetben láttak. (De azért előfordulhat az is.) Amikor egy nő pornográf tartalmat néz, akkor a figyelme többnyire a női résztvevőre irányul. FONTOS!!! Ennek nem a látens leszbikusság az oka. (Ez fontos, mert sok lány ezt félreértelmezi, és a mai agresszív LMBTQ propaganda el is hitetheti velük, hogy amiatt van.)

A nők arról fantáziálnak, ami a romantikus/erotikus képen, filmen látott vagy a könyvben olvasott nővel történik. A szexuális eseményt egy másik személyen keresztül élik meg, és azzal azonosulnak.

Sok lánynak ezért elég egy egyszer látott/olvasott részlet, amihez éveken át vissza tud térni és abba a „történetbe”, „helyzetbe” beleélve magát önkielégít. Ezért van az, hogy sokan írjátok/mondjátok, „nekem nincs a pornóval problémám, csak az önkielégítéssel.”

Nem kell újabb és újabb tartalom, mint a fiúknak, elég az agy “polcáról” elővenni a régit. (Erről részletesebben itt olvashatsz.) De a végeredmény ugyanaz. És ez nem az igazi. Nem az, amit Isten számunkra eltervezett szexuális területen.

A fantáziavilág az élet ellentéte. Ha fantáziabeli ételt eszel, éhen halsz. Ha fantáziabeli levegőt veszel, megfulladsz. Mi lesz akkor hát a következménye, kérdezem, ha fantáziabeli szerelmed van?

Személyes tapasztalatomból azt tudom elmondani, hogy minél többet táplálod a fantáziavilágodat, a való életed/a valóságod annál rosszabb lesz.

Erotikus könyvek és történetek

Nagyon szeretek olvasni, kiskoromban is faltam a könyveket. A szüleim csak egy pontig tudtak lépést tartani velem, pedig nagyon igyekeztek. Kamaszként érthető módon egyre jobban izgattak a romantikus történetek. A klasszikusok elolvasása után viszont egyre kevésbé minőségi, egyre „direktebb” olvasnivalókat találtam. És ezzel veszélyes vizekre eveztem.

A Protect Young Minds is felhívja a figyelmet arra, hogy a lányoknál az erotikus írások könnyen kaput nyitnak a hardcore pornó előtt. Majd akarok én is írni erről.

Azért vált különösen nőknél népszerűvé az erotikus/romantikus irodalom, mert pontosan azt a tulajdonságunkat lovagolja meg, hogy a képzeletünk átveszi felettünk az irányítást.

Akaratlanul is csapdába eshet az ember, mert sok tininek szóló könyvben nincs egyértelmű jelzés arra, hogy szexuális tartalom van benne, és mire az ember odáig eljut, addigra már annyira beszippantotta a történet, hogy mindenképpen el akarja olvasni, mi fog történni. Aztán pedig könnyen eszkalálódik a dolog a pornó felé.

Gyűlöletes ízlések és pofonok

A pornónak rengeteg kategóriája van. Amikor az ember ráfügg a pornográfiára, akkor általában megfigyelhető egy bizonyos „ízlés”, hogy milyen típusú tartalmat fogyaszt. Shannon Ethridge meg van róla győződve, hogy az itt megmutatkozó „ízlés” nem a jövőre irányul, hanem valami múltból eredő sérelemből/traumából ered, amelynek a fájdalmából még nem sikerült meggyógyulni. Tehát például ha valaki férfiként meleg pornót néz, attól még nem feltétlenül homoszexuális kapcsolatokat akar létesíteni, de valószínűleg problémája volt gyerekként az apjával, vagy egy férfitekintéllyel az életében.

Shannon sok konkrét esetet említ, amikbe én nem mennék bele most, mert egyeseket triggerelhet. De megemlítenék egy konkrét példát, ami szerintem lányoknál nagyon gyakori és talán érthetővé is teszi, amit akarok mondani.

Azoknak a lányoknak, akik nagyon konzervatív/törvénykező családba születtek, és úgy nőttek fel, hogy a „jókislányoknak” semmi köze nem lehet a szexhez/a szexuális élvezethez, sokszor megjelenik a fantáziájában a „nemi erőszak”. Ahhoz, hogy a kielégülést elérjék, el kell képzelniük, hogy ami történik, azt nem ők „akarják”, az „akaratuk ellenére” történik. „Nem én választom ezt”, tehát igazából nem vagyok „rosszlány” azért, amit csinálok.

Emiatt is nagyon meghatározó, hogy az ember szülei hogyan, vagy hogyan nem beszélnek a szexről fiatalkorban.

Shannon szerint szinte minden szexuális fantáziának valamilyen pszichológiai eredete van. Ha készítenénk egy listát a legnagyobb fiatalkori traumánkról és azok mellé raknák egy listát a legmeredekebb fantáziáinkról (amiktől jómagunk is annyira undorodunk, hogy senkinek sem mernénk bevallani), akkor az egyik tükrözné a másikat.

Ahhoz, hogy az ember teljesen szabad legyen, először ezeket a múltbéli sebekből kell meggyógyulni, mert addig nem tudjuk megváltoztatni a gyümölcsöket, amíg meg nem kerestük a gyökereit.

Erről még lesz szó a következő posztban is, mert ennek a megértése segíteni fog, hogy ne eltorzult alaknak lásd magadat, aki számára már nincs remény. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez ne lenne bűn, amiből nem kéne megtérni.

A cselekedeteink a saját felelősségünk. Mi döntöttünk úgy, hogy bizonyos dolgokat megteszünk. De a kegyelem korszakában élünk, így Jézussal lehet rendezni a dolgokat. Hála Istennek.

Utána pedig könnyebb lesz majd nemet mondani, ha tudod, hogy milyen forrásból származnak a vágyaid/fantáziáid és hagyod, hogy Isten meggyógyítsa az eredeti sebeket is az életedben.

Folyt. köv.

A senki földjén

Amikor az ember keresztény hívőként küzd szexuális bűnnel, akkor elképzelhető, hogy a senki földjén találja magát. Velem legalább is ez történt.

A két oldal

A legtöbb ember a világon azt mondja, hogy kövesd a vágyaidat és éld ki azokat. „Az önkielégítés a világ legtermészetesebb dolga. Mindenki csinálja. Aki azt állítja, hogy nem, az hazudik. Ezzel senkinek sem ártasz. Ha lelkiismeretfurdalásod van, az a vallás miatt van. A vallás teszi tönkre az embert azzal, hogy irreális és abnormális elvárásokat támaszt. Szabaduljunk meg a vallástól, és akkor az ember is felszabadul, és végre élvezheti az életet.”

Biztos ismerősek neked is ezek a mondatok. Értem, hogy milyen logika alapján születnek. Úgy gondolom, hogy azért érvelnek így emberek, mert ez az egyetlen magyarázat arra, hogy ők maguk miért ne hallgassanak a lelkiismeretük szavára és így tudják „felszabadítani” magukat arra, hogy szembemenjenek Isten akaratával. (Ami pedig nem egy diktatórikus, önkényes, teljesíthetetlen szabályrendszer, hanem az ember védelmét szolgálja.)

Ezeket nem azért írom, hogy jól megmondjam, „bezzeg én”. Egyszerűen csak le kellett írnom, hogy ez az egyik oldal és nekem ez az út nem járható. Ez pedig egy, a belsőmből fakadó meggyőződés, amit mindenkinek saját magának kell éreznie. Én nem is akarok erről senkit győzködni.

Hidd el, végig gondoltam sokszor, hogy mi történne, ha én ezt az opciót választom. Szerintem a kereszténység és Jézus Krisztussal való közösségem nem is volt a saját döntésem mindaddig, amíg végig nem gondoltam, miért nem akarok „felszabadulni a vallás alól” és „elengedni a lelkiismeretemet”.

Ahhoz, hogy ez jobban érthető legyen, egy kis kitérőt kell tennem.

A 2.0-ás generáció

Keresztény szülők gyerekeként születtem. A hívő élet először nem az én választásom volt, hanem a szüleimé. Ők úgy neveltek, hogy Isten létezése, szeretete, a megváltás, a jó és a gonosz harca magától értetődő dolog volt kiskorom óta. A Hit Gyülekezetében a szüleink generációja alapította a közösséget, így az ő gyerekeik – mi vagyunk – a második generáció. Ez annyiban izgalmas, hogy még nem volt előttünk kitaposva az út, hogy mit is jelent egy keresztény gyerek számára a megtérés. Meddig élsz a szüleid hitéből és vagy keresztény miattuk, és mikortól válik az a saját döntéseddé.

Minden egyes erről szóló történet, bizonyság- vagy tanúságtevés, amit gyerekként hallottunk, arról szólt, hogy valaki Istent nem ismerve súlyos bűnöket követett el, aztán találkozott Istennel és radikális fordulatot vett az élete. 180 fokosat, ami minden szempontból kívülről is látható volt. Pajor Tamás sztorija talán a legközismertebb, és a leglátványosabb, mivel az ő megtérés előtti élettörténete nagyon ismert volt sokak számára.

A szüleink közül nem mindenki drogozott, vagy élt rocksztárokhoz hasonlóan deviáns életet, de pontosan tudták, hogy a megtéréssel mit hagynak ott és mit választanak. Ráadásul mindenki egy konkrét dátumhoz tudta kötni. Még volt is egy olyan mondás, „hogyha nem tudod melyik nap tértél meg, akkor nem is tértél meg igazán.” Biztos volt ennek valamilyen mértékű igazsága azoknak, akik a világból tértek meg, de nekem óriási problémákat okozott. Tudtam ugyan, hogy hat éves voltam, amennyire gyerekként lehet, komolyan is gondoltam, de még az évszakra sem emlékeztem pontosan.

Mi vagyok én?

Az egyik nehézség, amivel második generációs hitgyülisként szembesültem, hogy akkor én most keresztény vagyok egyáltalán, vagy csak egy szerencsés fordulatnak köszönhetően pont apám és anyám gyermekeként láttam meg a napvilágot és ez „determinált” engem a kereszténységre. Ahogy nőtt be a fejem lágya, egyre jobban kezdtem érezni, hogy az ő döntésük nem lehet az én döntésem is. Az Istennel való kapcsolatom egyéni, nem határozhatja meg más. Nem szerethetem és követhetem Jézust azért, mert a szüleim szeretik és követik őt.

Viszont ott volt a bökkenő, hogy nekem nem volt deviáns, rocksztárhoz hasonló múltam. Az akkori értelmezésem szerint nem tudtam 180 fokos fordulatot tenni egy adott ponton, hogy onnantól kezdve Jézust kövessem.

Abban, amiben viszont szükségem lett volna 180 fokos fordulatra, nem sikerült megváltoznom. Minden egyes megtérő imánál a lehető legőszintébben megfogadtam, hogy soha többet nem csinálom, elhagyom a bűneimet és mostantól az Úrért fogok élni. Aztán újra megcsináltam. Azonnal megbántam, bocsánatot kértem, elmondtam az imát és őszintén komolyan is gondoltam, hogy ez volt az utolsó. Aztán újra megcsináltam.

Egyértelműnek látszott, hogy valamit nagyon rosszul csinálok. Ennek nem így kéne lennie.

Az egyetlen logikus magyarázat az maradt, hogy biztos nem szívből tértem meg, és egyenesen megyek a pokolra. Természetesen arról is meg voltam győződve, hogy ez kizárólag velem történik, én vagyok az egyetlen, aki kettős életet él.

A senki földjén éreztem magam. Nem voltam világi, de igazi kereszténynek sem mondtam volna magam.

Irigyeltem azokat, akik valami „nagy bűnt” követtek el, mert nekik aztán megvolt a lehetőségük arra, hogy meglegyen a saját 180 fokos történetük. De a természetemből fakadóan nálam a lázadás ilyen formája szóba sem jöhetett. Maximalizmusra törekvő, megfelelési kényszeres jókislány voltam. És tudtam, hogy a Biblia igaz. Maradt a titkos küzdelem, és a kettős élet miatti túlkompenzáció.

Na igen, mert hogy az is volt.

Borzasztóan ítélkező ember voltam (karizmatikus körökben úgy mondjuk, törvénykező). Nagyon meg volt a véleményem mindenkiről, hogyan kéne „jó keresztényként” élnie és ezt erőteljesen ki is fejeztem. Elvégre valahogy fent kell tartani a „jókereszténység” látszatát. Mindenáron. A farizeus és a vámszedő sztorija a Lukács 18:10-14-ból megvan? Na hát olyan voltam én.

De közben belül fuldokoltam a kettős élet miatt.

Aztán egyszer egy nyári ifjúsági táborban megértettem valami nagyon fontosat. Soha nem felejtem el. A generációnk számára egy sorsfordító pont volt. Németh Sándor (a vezető lelkészünk) a következőt mondta:

Egy hívő családban felnövő gyereknek a megtérés nem egy konkrét esemény, hanem egy folyamat.

Ez teljesen megváltoztatta a dolgokat és elképesztő sokat segített abban, hogyan lássam a saját hívő utamat. Azóta már tudom persze, hogy nem csak nekem, az egész generációnknak. Örökre hálás leszek Istennek azért, hogy megválaszolta az összetört szívek hozzá kiáltó hangját.

A szexuális bűn “más

Abból, amit olvasok külföldi blogokon, úgy látom, univerzális dolog a kereszténységen belül, hogy a szexuális területet sok tabu veszi körül. Ha valakinek a világi (megtérés előtti) múltjának része is volt szexuális jellegű bűn, azt mindig nagyon röviden, lényegre törően mondta el. „Régen házasságtörő voltam, de megtértem és azóta hűséges vagyok”, vagy „pornót néztem, de mióta megtértem azóta megszabadultam.” A már korábban említett 180 fokos fordulatok, ugye…

Érthető amúgy. Senki nem akarja „felmagasztalni” a régi életét, plusz a szexuális területet amúgy is hatalmas szégyen veszi körül. „A szexről nem beszélünk, mert az a férj és a feleség magánügye.” Ha valaki szexuális jellegű bűnt követ el, és az kiderül, az valahogy mindig óriási skandalum. 

Ennek szerintem két oka van. Mármint, hogy akkora skandalum lesz belőle. Az egyik az, hogy azoknak a hívőknek, akiknek ez a terület sosem jelentett kísértést, annak felfoghatatlan, hogy valaki „ilyet tehet”. Számukra valamiért ez a bűn a legmocskosabb. Tapasztalatom szerint van a fejekben egy külön kategória neki. Vannak a vétkek, a nem-halálos bűnök, a halálos bűnök és mind közül a legdurvábbak, a szexuális bűnök.

Ez szerintem nem bibliai. És nagyon megnehezíti azoknak a helyzetét, akik szeretnének megszabadulni, de a szégyen visszatartja őket.

A másik ok, ami miatt ilyen nehéz ez a terület, az talán az, amit én is csináltam. Bár nekem is vaj volt a fülem mögött, de ahelyett, hogy rendeztem volna, hangosan kiabáltam, hogy ott van a másik szemében az a bizonyos szálka. (Lukács 6:36—42) Az nem mentség a kémutató viselkedésemre, hogy én sem találtam akkor a megoldást. (De erről majd máskor.)

Ettől még a magatartásom nagyon gáz volt és biztos vagyok benne, hogy sok kárt okozott azokban, akik keresték a szabadulás lehetőségét, én meg irgalmatlanul toltam a „szentség dumáját”. Nagyon megbántam már.

A változás szele

Biztos, hogy rengeteg olyan hívő van, aki egészségesen, igazságosság és irgalom alapján áll a szexualitás témájához, csak valahogy én sokáig nem találkoztam ilyennel, vagy még az is lehet, hogy csak nem akartam meglátni/meghallani őket. De hála Istennek, ahogy telt az idő, egyre többet hallhattunk a mi közösségünkben is olyan bizonyságokat, hogy második generációs fiatalok szexuális területen hogyan tudták megharcolni a kereszténnyé válás folyamatát. A személyes beszélgetésekkor is egyre többen beszélnek erről természetes módon: „Igen, második generációs keresztényként is volt problémám az önkielégítéssel, sokat küzdöttem, és végül Istennel sikerült megharcolni.

Nagyon bátor, sőt hősies dolognak tartom ezt, mert úgy gondolom, hogy hatalmas igazság van abban, hogy „lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság” (Péld 14:25).  Ha hallod, hogy valaki más is keresztül ment azon, amin te, és átélte Isten szabadítását, akkor te is elhiszed, hogy veled is megtörténhet

Egy dolog hibádzott csak.

Kizárólag fiúk történetét hallottam.

Pedig elhiheted, nagyon hegyeztem a fülemet…

Jó, de lányként?

Megint a senki földjén találtam magamat. Egyfelől nem voltam hajlandó elfogadni a világ hangját, hogy „szabadítsam fel magam és éljek a vágyaimnak”, ugyanakkor azt gondoltam, a legtöbb keresztény számára undorítóan mocskos dolog, hogy a szexuális területen harcom van. Lányként. Hosszú évek után. Még mindig.

Akiktől először segítséget kértem, azok nem tudtak mit kezdeni velem, mert egy olyan generációhoz tartoztak, akiknek a megtérés egy világosan meghatározható pont volt az életükben és hozzám, a generációmhoz akkor még nem találták meg azonnal a kulcsot.

Aztán Isten összehozott nekem egy olyan pillanatot, amiért szintén örökké hálás leszek neki. Kiderült, hogy nem csak az én harcom ez lányként. Hogy Ő ad Segítőt a küzdelemhez. Hogy az én életemben a szabadulás nem egy hirtelen bekövetkező csoda (azaz hogy reggel felkeltem és többé eszembe se jutott a probléma), hanem egy folyamat.

Egy olyan folyamat, aminek a során újra és újra megtapasztalom azt, hogy Isten szeret engem, a kegyelmét újra és újra rám árasztja és hogy vele már eldőlt a harc kimenetele.

Vele már győztem. És nem vagyok egyedül.

Azért írtam meg ezt a posztot, azért indítottam el ezt a blogot, mert ha hallgatnék a küzdelemről, akkor hallgatnék a kegyelemről is. És ezt nem tehetem. Isten jó. Szeret. Szabadít. Gyógyít.

Nem csak engem. Téged is. Lányként is.

Nem vagy már a senki földjén.

Arrivera.

Azt jelenti, sikerülni fog.

2020 az Arrivera Blogon

2020 nekem nem csak a Covid-ról szólt. Egy régi, belső noszogatásnak engedtem azzal, hogy elindult ez a blog. Minden hibájával és tökéletlenségével együtt is azt érzem, van értelme. Hála a visszajelzéseknek és annak, hogy újra és újra visszajártok.

Izgalmas utazás volt már ez az öt hónap is, ami alatt 73 poszt született. Lehet grafomán vagyok? 😅 Majd megpróbálok 2021-ben jobban odafigyelni a minőségre. Egyszerűen csak annyi mindent akartam egyszerre elmondani, hogy csak úgy dőlt belőlem a betű. #bocsi

Nagyon köszi, hogy itt vagytok és hálás vagyok a sok pozitív visszajelzésnek, amit tőletek kaptam.

Adja Isten, hogy a vezetése szerint 2021-ben olyan témákkal tudjak majd foglalkozni, ami praktikus segítséget nyújt nektek a hívő életben, hogyan tudtok egyre jobban hasonlítani Jézusra. Meg amúgy én is. 😅

Igyekezni fogok, hogy 2021-ben olyan posztok szülessenek, amik megmutatják, mennyire hűséges Istenünk van, aki azért jött, hogy “meggyógyítsa a megtört szívűeket és szabadulást hirdessen a foglyoknak”. Teljes szívből hiszem, hogy ez a bizonyos názáretben elhangzott programbeszéd a mai nap is épp ugyanúgy igaz, mint 2000 évvel ezelőtt. 🙌

Adjon Isten kegyelmet, hogy ez az üzenet jöjjön át neked az arrivera.hu oldalról, mert igazából ez a célom. Hogy Jézus Krisztust a maga valóságában lásd.

Én is Neki vagyok hálás, mert mindenem Tőle van.

2020 legolvasottabb bejegyzései:

Ha van pár perced a hétvégén olvasni, ezek szerintem sem sikerültek rosszul. 😉

  1. Szűzként az árral szemben – Ez az én sztorim arról, milyen megélni szűzként azt, hogy a szüzesség a világ szemében nem érték, és néha mennyire nehéz az árral szembe menni. (Zárójeles megjegyzés: ez a poszt semmiképpen (!) sem azt jelenti, hogy ha valakit már elsodort az ár, annak minden elveszett, vagy az kevésbé értékes hívő lenne.)
  2. Abbahagyjam? – Praktikus segítséget ad ahhoz, hogy eldöntsd, abba kéne-e hagynod a pornónézést, önkielégítést. Külön ajánlom az újév kezdéséhez.
  3. Amikor a gyerek először lát pornót – Nagyon fontos momentum egy gyerek életében, hogyan reagálnak a szülei arra, hogy pornót nézett. Meghatározhatja azt, hogy a jövőben kialakul-e nála függőség.
  4. Így beszélgess gyermekeddel a szexualitásról – Ez egy praktikus cikk arról, hogyan tudod felkészíteni a gyermekedet, hogy készen álljon mindarra a támadásra, ami érni fogja az életben a szexualitás területén. Jelenlegi és jövőbeli szülőknek is.
  5. Mit mond a Biblia a pornóról – Azt hiszem, ezt nem kell túlmagyarázni. Pont arról szól, ami a címében van. 😀
  6. Hogyan tudsz szabad lenni? – Ez az első posztom a blogon, igazából az ars poeticám van benne megfogalmazva, hogy mi az út a szabadsághoz.
  7. Az ólálkodó magány – Ez is egy személyes sztorim volt, arról írtam, hogy a magány sokszor vissza akar lökni a korábbi mocsokba. De nem hagyjuk!
  8. Merni vagy nem merni? – Az arrivera.hu első vendégposztja, Fenyvesi Eszter arra bátorított benne, hogy merj segítséget kérni. Én sem tudtam volna jobban megmondani.
  9. Lányok is néznek pornót – Ez az, ami miatt elkezdtem a blogot. Mert a legtöbb lány azt hiszi, hogy csak ő küzd egyedül. Ez hazugság. Nem vagy egyedül. És magad mögött tudod hagyni, ha eldöntöd, hogy felveszed a kesztyűt.
  10. A házasság nem oldja meg az önkielégítést? – Az arrivera.hu második vendégposztja. Elképesztően jól összefoglalja, miért ne a házasságtól reméld a probléma megoldását. Pucold ki már előtte.

Boldog 2021-es évet kívánok neked. Hozza el számodra a teljes szabadságot, de legfőképpen hozzon megújulást az Istenbe vetett bizalmadban, hogy érezd és lásd meg, hogy Ő jó!

Segítőkedd #09 – Hála

Szeretném megköszönni minden Segítőnek az elmúlt öt hónapot. Köszönöm, hogy a blog indulása óta többen ki is fejeztétek üzenetekben a támogatásotokat és viszitek a blog hírét.

Lehet, hogy ti nem tudjátok, de nekem több olyan ember is írt, aki rajtatok keresztül hallott a blogról, akár mert beszéltetek neki róla, vagy mert látta, ahogy megosztottátok egy posztomat Facebookon vagy Instán.

Ők miattatok találtak rá az arrivera.hu oldalra, ami óriási segítség, mert tudják, hogy nem egyedül küszködnek ezzel a problémával és remélhetőleg megtalálják itt Azt a személyt, akire valójában szükségük van. Jézus Krisztust.

Olyanok vagytok, mint a jó szamaritánus. Láttátok, hogy a felebarátotokat megtámadták a rablók, megkönyörültetek rajta, bekötöztétek a sebét és gondoskodtatok róla, hogy eljusson a vendégfogadóba.

Köszönjük nektek.

Kívánom, hogy Isten gazdagon árassza rátok az áldásait, amiért ilyen jó szívűek vagytok azok iránt, akik most még küzdenek. Előre is köszönöm a támogatásotokat a következő évre is.

Újragondolt újévi fogadalmak

Nem tudom, hogy vagy vele, de nekem szinte sosem sikerült megtartanom egy újévi fogadalmamat sem. Nagyjából azért, mert ha az embernek van egy rossz szokása, akkor arról lejönni sokszor visszacsúszásokkal jár. És amikor az ember megcsúszik, akkor úgy érzi, elbukott, az egész évet lehúzhatja a vécén. Nem csak a szexuális jellegű dolgokra gondolok. Olyan egyszerű fogadalmat is nehéz betartani, hogy „minden nap fogok Bibliát olvasni.”

Ha becsúszik egy nap, hogy nem sikerül, annyira végletekben gondolkodom, hogy utána hajlamos vagyok feladni és úgy tekinteni az egész évre, mint egy hatalmas buktára. Ha esetleg te is úgy érzed, hogy ez a fajta újévi fogadalom mindeddig nem vezetett sikerre, akkor szeretnék egy másik módszert javasolni.

Nekem ez sokkal sikeresebb és gyümölcsözőbb évekhez vezetett.

Mi lenne, ha egy átfogóbb célt tűznél ki magad elé? Ami arról szól, hogy ki szeretnél lenni 2021 végén? Ehhez az kell, hogy ne a konkrét cselekedetekre fókuszálj, hanem arra, hogy mi a célod? Miért akarsz minden nap edzeni? Miért akarsz kevesebb alkoholt inni? Miért akarod abbahagyni az önkielégítést? Miért akarsz minden nap Bibliát olvasni? Mi a célod vele?

A következő pár napban fókuszálj arra, hogy összeírd azt, milyen ember akarsz lenni. Milyen tulajdonságaidat szeretnéd megerősíteni? Ezt a célt tűzd ki magad elé 2021-re. Hogy a karaktered ebbe az irányba fejlődjön a következő évben. Így nem egy betarthatatlan szabályrendszert hozol létre, amibe kábé bele van kódolva a bukás.

Például ne az legyen a fogadalmad, hogy „2021-ben nem fogok pornót nézni”. Hanem gondold át, miért akarod abbahagyni. (Ehhez segítséget itt találsz.) Ha mondjuk azért, mert lenullázza a bizalmadat Isten felé, akkor legyen az a célod, hogy „2021-ben jobban akarok bízni az Úrban”. Ha károkat okoz az emberi kapcsolataidban, akkor az legyen a célod, hogy „jobb barát/házastárs/szülő leszek 2021 végére”. Ahogy Pál is írja:

Testvéreink, arra kérünk és buzdítunk titeket az Úr Jézusban, hogy amint átvettétek tőlünk, hogyan kell Istennek tetsző életet élnetek – ahogyan éltek is -, ebben még inkább növekedjetek!

1Thesz 4:1, SZPA

Érzed a különbséget? Ha tágabb a célkitűzés, ez egyfelől mindvégig emlékeztetni fog arra, hogy miért akarsz jobb ember lenni másfelől pedig teret ad a kegyelemnek is, ha esetleg megcsúsznál.

A megtisztulás és a megszentelődés ugyanis mindig egy folyamat.

De van egy csodálatos ígéretünk:

Meg vagyok győződve arról, hogy aki e hasznos munkát elkezdte bennetek, be is fogja fejezni a Krisztus Jézus napjáig.

Fil 1:6, SZPA

Ne egyedül harcolj

Legyen 2021, amikor beavatsz egy megbízható embert a környezetedben, hogy küzdesz szexuális területen. Legyen ez a személy olyan, aki jól ismer téged, szeret téged, és segíteni akar neked a szabadság felé vezető úton. Járjál a világosságban, és akkor a függőség kötelei meggyengülnek és a bilincsek letörhetővé válnak. Ha szabad akarsz lenni, ez lesz a csodafegyvered.

Ne vesztegess el még egy évet az életedből magányos farkasként való küzdelemben. Ha eddig nem ment egyedül, ez után sem fog.

Legyél bátor, engedd el a büszkeségedet és jönni fog a változás!

Még egyszer mondom: ha ketten közületek összhangban vannak minden dologgal kapcsolatban, amit csak kérnek, meglesz nekik mennyei Atyámtól.

Máté 18:19, SZPA

Még egy kis praktikus segítség

Nagyon tudom ajánlani, hogy 2021-re válassz magadnak egy jó hobbit, ami leköti az idődet és energiáidat. Arra figyelj, hogy ez ne olyan tevékenység legyen, ami téged az önkielégítéshez vezet. Javaslom, hogy ne kelljen közben monitort nézni. Erről bővebben itt tudsz olvasni.

Tanulj meg olvasni a tested figyelmeztető jeleiből. A legtöbb ember, aki dolgozik a pornótól, önkielégítéstől való szabadságán, be tud számolni arról, hogy mindig voltak fizikai jelei annak, hogy hamarosan elcsúszás várható.

Ez lehet „tiltott irányba” elkalandozó gondolat, feszültség bizonyos izmaidban vagy a váratlanul jelentkező zaklatottság. Lányoknál felléphet ez időszakosan is, amiről itt írtam többet. De az is lehet, hogy neked teljesen más jelek jelzik előre a csúszásveszélyt. Gondolkodj ezen most az év elején, keresd meg és tanuld meg időben felismerni.

Legyen menekülési útvonalad. Gondolati szinten is, de fizikailag is. Fontos, hogy már előre készen állj, ha olyan szituációba kerülsz, ami téged triggerel (azaz belelök a pornónézésbe, önkielégítésbe). Találj ki olyan stratégiákat, amik elvonják a figyelmedet és megváltoztatják a gondolataid irányát. Erről szól a Csúszásgátló sorozat.

A legsikeresebb sportcsapatok is akkor győznek, ha jól tudnak védekezni. Állíts fel már az év elején egy sikeres védelmi stratégiát.

Szívből drukkolok neked!

TGIF #15 – Ő így szeret

Azt hiszem, nem is tudnék jobb üzenetet karácsonyra, mint azt hangsúlyozni, mennyire szeret téged Isten. Hasonlít egy szülői szeretethez, néha hagyja, hogy a falnak menjünk, vagy elessünk, hogy abból is tanulhassunk. Ha már rengeteget kérted, hogy szabadítson meg, de mindeddig nem történt meg, érdemes elgondolkodni, hogy ennek mi lehet az oka.

Valószínűleg a függőséged valaminek a tünete, de nem maga a mélyben gyökerező probléma. Ha most csodaszerűen megszabadulnál és soha többé nem jelentene számodra kísértést a pornó vagy az önkielégítés, lehet sosem jönnél rá, hogy valahol mélyen a lelkedben még nincs minden rendben.

A teljes, valóságos szabadsághoz szükséged van ahhoz, hogy Jézus Krisztust oda is beengedd, a legmélyebb részedbe és hagyd, hogy szeressen és meggyógyítson.

A két kezedbe fogtál / tudom, hogy Te voltál / minden széltől óvtál / Te így szeretsz / Az első lépteimnél / szemeddel őriztél / ma már látom / Te így szeretsz / Tudom féltettél / Mégis engedtél / mert Te láttad már, / hogy egy szép napon / én leszek az, aki Rád talál

Volt, hogy elfordultál / de titokban vigyáztál / Elesni is hagytál / Te így szeretsz / De mindig bíztál bennem / Ha rosszat is tettem / ma már tudom / Te így szeretsz

Mindig ott vagy, ha hívlak Téged / sűrű éjben a lépteim véded / gondod van rám / jó vagy hozzám / Megvigasztalsz, ha sírnom kéne / mellettem vagy, nem értesz félre / ami vagyok, azt Tőled kapom / mert jól tudom, Te így szeretsz

Mindig jobbnak látsz / az út végén ott állsz / bármi történt a múltban énvelem / akkor is szeretsz és visszavársz

Boldog Karácsonyt!

Kívánom, hogy Isten jelenléte töltse be az életedet, otthonodat, családodat és meg tudj pihenni a jelenlétében, szeretetében. Fogadd szeretettel ezt a nagyon jelképes ajándékot.

Összeszedtem neked egy lejátszási listába az idei dalokat, amiket hétfől hétre megosztottam veled a blogon. Nem tudom, hogy innen indítva lemegy-e az egész, a biztonság kedvéért itt találod a YouTube lejátszási listát.

Itt pedig a Spotify lista.

Sok szeretettel gondolok rád és imádkozom érted. Köszönöm, hogy olvasod a blogot, megtisztelsz vele.

Áldott, békés, boldog, egészséges ünnepi időszakot neked.

Szexuális integritás – hogyan álljunk a szexhez keresztényként?

Normális-e, ha egy hívőnek szexuális vágya támad? Miben különbözik a női és a férfi agy, ha a szexualitásról van szó? Volt-e Jézusnak szexuális jellegű kísértése? Miért kezd el egy nő pornót nézni? Hogyan lehet szakítani az egészségtelen szexuális szokásokkal? Ebben a posztban egy keresztény hívőknek szóló előadás üzenetét foglalom össze. Nagyon ajánlom azoknak, akik küzdenek és azoknak is, akik segítenének a küzdőknek.

A Covenent Eyesnak van egy pásztoroknak, keresztény vezetőknek szóló online előadássorozata a szexualitásról, pornográfiáról. Az egyik előadó Shannon Ethridge volt, aki több mint két évtizede foglalkozik szexuális tanácsadással, rengeteg könyvet írt és számos tévéműsorban is szerepelt. Ennek az előadásnak a főbb gondolatait foglalom össze. Nem biztos, hogy minden része üzenet neked, érdemes átgondolnod és aztán átbeszélned a Segítőddel ezeket a témákat, mert minden sors egyedi.

Frigid jókislányok

Shannon szerint két szélsőség van a nők szexhez való hozzáállásában. Az egyik az, amikor a szexuális gondolataikat és érzéseiket válogatás nélkül meg is élik. Gyakran váltogatják szexuális partnereiket, pornófüggők, szextingelnek (szexuális tartalmú üzeneteket küldözgetnek), flörtölnek olyannal, aki nem a férjük vagy kikezdenek munkatársukkal. Erre egyértelmű üzenete van egy keresztény hitű embernek.

Ugyanakkor, ha azt mondjuk egy nőnek, hogy egyáltalán ne is gondoljon a szexre, akkor a szexualitásának a csapját teljesen elzárjuk, ami komoly gondokat okozhat majd a házasságában. Ugyanis mikor ebbe a másik szélsőségbe kerül, akkor a férje hiába próbál hozzá közeledni, a feleségnek egyszerűen nincsen kedve a szexuális együttléthez. Ez vezet gyakran oda, hogy a férjek a szexuális energiájukat a pornóba és az önkielégítésbe csatornázzák.

Amikor a keresztény családban nevelt „jókislányok” folyamatosan azt hallják otthon, hogyan zárják el teljesen a vágyaikat, az könnyen oda vezethet, hogy teljesen elszakadnak szexualitásuktól és gondjuk lesz a hálószobában. Shannon szerint a középutat az jelenti, amikor egy nőt érdekel és motiválja is a szex, de csak a saját férjével, és senki mással.

A vizuális és a történetorientált lények

Mi kell ahhoz, hogy egy férfinek sikeres legyen a szexuális élete? Leegyszerűsítve: erekció, ami ugye a vér áramlása következtében jön létre. Ehhez az agyalapi mirigy küld egy üzenetet az érrendszernek, hogy áramoltassa át a vért más testrészekből. Az agyalapi mirigy stimulációjához egy férfinél elegendő, ha szexuális gondolata támad, amely általában valamilyen szexuális tartalmú kép nyomán jön létre. Ezért halljuk annyit, hogy a férfiak vizuális lények. Egy férfinek tehát egy szexuális gondolat, kép elegendő ahhoz, hogy sikeres szexuális élménye legyen.

A nőknél is szükség van az orgazmushoz arra, hogy az agyalapi mirigy üzenetet küldjön az érrendszernek, hogy a vér a megfelelő helyre (a csiklóba) központosuljon. De a különbség itt jelenik meg, mivel egy nő vizuálisan nem olyan könnyen stimulálható, mint a férfi. Egy nő számára az a fontos, amit hall, a történet, amit elképzel hozzá. A nők történet-vezérelt teremtmények. Egy feleségnek az örömteli szexhez szüksége van “rávezetésre”, hogy a férjük már nap közbeni figyelmességekkel és szavakkal „hangulatba hozza”. A női orgazmus 95%-a ugyanis az agyban dől el.

A legtöbb férfi arról számol be, hogy egy nap számtalan alkalommal gondolnak a szexre. A hívő férfiaknak nagyon keményen meg kell küzdeniük azért, hogy az agyuk ne vigye őket újra és újra ugyanoda. A nők nem így működnek. A feleségek nap közben a gyerekekre gondolnak, a ház körüli teendőkre, a bevásárlásra, azaz a család logisztikájára. A szexualitásuk egyfajta őrlángon ég.

Amikor egy férfinak azt mondják, hogy ne gondolj annyira sokat a szexre, és az segíteni fog távol maradni a pornótól, ez egy működőképes stratégia lehet neki. A férjezett nőknél viszont ugyanez a stratégia kontraproduktív. Az őrlángnak alacsony fokon égnie kell, hogy amikor a romantika fellángol, akkor legyen, ami meggyullad.

Nem jó megoldás egy nőnek azt mondani, hogy ne legyenek egyáltalán szexuális gondolatai. A cél, az hogy azt teljes mértékben a házasságában, kizárólag a férjével élje meg. Ehhez fontos megtanulni azt is, hogy ne engedje meg, hogy a pornó lecsapolja a szexuális energiáit és azt is, hogy miért nem jó a pornóból tanulni a szexről. (Erről többet a poszt végén tudsz olvasni.)

Jézus a példa

Shannon egyik tanára a Liberty keresztény egyetemen egyszer feltette a diákoknak azt a kérdést, hogy vajon Jézusnak volt-e része szexuális kísértésben? Voltak-e szexuális gondolatai és érzései? A Zsidókhoz írt levél alapján a válasz egyértelműnek tűnik: „Hiszen nem olyan főpapunk van, aki ne tudna részvétet érezni erőtlenségeink miatt, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan minden megpróbáltatást átélt, a bűnt kivéve.” (Zsid 4:15, SZPA)

A szexualitás az emberi mivoltunk része és Jézus teljesen emberré lett. Nem lehet megkísértetni szexuális területen, ha soha nincs ezzel kapcsolatos gondolat vagy érzés az emberben. Jézus viszont megmutatta, hogy lehet olyan módon szexuális gondolatunk vagy érzésünk, amely soha nem nyilvánul meg cselekedetben.

Ezzel Jézus példát mutatott a szexuális integritásra, hogy így néz ki a szentség a gyakorlatban.

A következő kérdés, ami felmerül az emberben, hogy „bűn-e minden szexuális tartalmú gondolat és érzés?” Az emberek többsége erre úgy reagál, hogy nem bűn, ha az a házastársunkkal kapcsolatos. Erre Shannon azt szokta visszakérdezni, hogy na de akkor „ki is volt Jézus felesége?”

Shannonnak az a véleménye, hogy az embernek támadnak olyan szexuális gondolatai, amik nem minden esetben a házastársára irányulnak, viszont hatalmunkban áll (és felelősségünk is) a gondolatok által felkeltett „energiát” becsatornázni a házasságunkba. Attól, hogy támad egy gondolat valamilyen irányban (pl. egy munkatárs felé), az ne legyen ürügy az embernek, hogy abba az irányba el is mozduljon (flörtöljön, lefeküdjön a munkatársával). Ahogy a Biblia is mondja, ejtsünk foglyul minden gondolatot, hogy engedelmeskedjen Istennek. (2 Kor. 10:5)

Egy másik érdekes kérdés, ami sok problémát szül, hogy „mi volt előbb, az ember bukása vagy a szexuális intimitás?”

Nagyon sokan (pl. a katolikus egyházban) azt gondolják, hogyha van szexuális energia az emberi testben, az már eleve bűn és a szex csak utódnemzés céljából adatot a házastársaknak. Shannon véleménye erről az, hogy előbb említi a Biblia azt, hogy „elhagyván a férfi anyját, apját, ragaszkodik feleségéhez és lesznek ketten egy testté”, mint hogy a bűnbeesésre sor került volna. Így ez bizonyíték arra, hogy a szex házastársak között nem a bűn következménye, hanem Isten eredetei terve.

Miért néznek pornót a nők?

A mai világban a szexuális vágyak káros megélésének (acting out) leggyakoribb formája Shannon szerint a pornónézés. A nőknél is. Az elmúlt években a pornógyártók kifejezetten nőkre fókuszáló tartalmakat kezdtek gyártani, amik sokkal jobban „történetvezéreltek”, így a női agyra is addiktívan hatnak. Shannon pályafutása során számos olyan nővel találkozott, akik szégyellve vallották be, hogy míg férjük sikeresen legyűrte a pornófüggőségét, ők továbbra is küzdenek. A legtöbben óriási szégyenként élik ezt meg, általában úgy vélik, ez csak a férfiakra jellemző probléma. Ez nem igaz amúgy, itt írtam róla.

Amikor egy nő először pornót néz, az felizgatja, és olyan érzésekkel tölti el, amit lehet, még soha nem érzett azelőtt. De nem csak pozitív érzéseket él át, hanem negatívokat is. Mert az önkielégítés után szörnyen érzi magát. Azt érzi, hogy ezeknek az oldalaknak a rabszolgája, hogy a pornó egy olyan rablánc, amitől soha nem fog tudni megszabadulni.

Csapdák és következmények

Shannon négy csapdát említ, ami egy nőt be tud rántani a pornó világába és mindegyiknél megemlíti a következményt, ahova a pornófogyasztás vezethet.

  1. csapda: „De hiszen mindenki néz pornót.” Következmény: „Úgy szégyellem magam. Én vagyok az egyetlen nő, aki ezt csinálja?” Elgondolkodtató, hogy a Sátán, hogyan csökkenti egy dolog jelentőségét, mielőtt elkövetünk valamit és hogyan túloz, miután megtettük. Előtte az ember azt érzi, csak egy vagyok a tömegből, utána viszont azt, hogy csak velem van a baj.
  2. csapda: „Én csak kíváncsi vagyok, mit néz a barátom/férjem.” Következmény: „Miért kell a férjemnek ezeket a nőket néznie?” Először a kíváncsiság vezérli a nőt, de utána feltámad benne a bizonytalanság saját magával, a megjelenésével kapcsolatban. Amiatt stresszel, hogy nem elég jó, nem elég szép, nem elég szexi ahhoz, hogy a férjének a vágyát felkeltse. Tehát a férje pornófogyasztását személyes támadásnak veszi, amiről egyébként szó sincs.
  3. csapda: „Mit tanulhatok meg a pornóból, amire a szüleim és a pásztoraim nem tanítottak meg?” Következmény: „Inkább nézek pornót és önkielégítek, mint hogy a férjemmel kelljen együtt lennem.” Kevesebb energiát emészt fel. Megválaszthatja azt, hogy mikor és mennyit. Sokkal inkább azt érzi, hogy ő irányít. Pedig a házasság arról szól, hogyan elégíthetik ki egymás igényeit.
  4. csapda: „A pornó segíteni fog a vágyaim felkeltésében, hogy a férjemmel jobb legyen az együttlétünk.” Következmény: „Már semmi mástól nem izgulok fel, csak a pornótól.” A legtöbb nő, ha őszinte, tudja, hogy a pornó függőséget okoz nála, és ha házas, akkor ezzel a szexuális energiáit vonja el a férjétől.

Hogy lehet segíteni azoknak a lányoknak, akik a pornóval küzdenek?

Ezt a tervet vázolta fel Shannon a konferencián résztvevő pásztoroknak, szolgálóknak:

  • Tudatosítani kell magadban, hogy normális, ha vannak szexuális gondolataid és érzéseid, de ezeket őrlángon kell tartani, hogy ne aludjon ki teljesen a szexualitásod. Döntsd el azt is, hogy kizárólag a bibliai kereteken beül fogod megélni (a házastársaddal).
  • Meg kell szüntetni a pornóhoz való hozzáférést, hogy a függőség benned „éhen haljon”. (Erről szól a csúszásgátló sorozat itt a blogon.)
  • Keress egy hölgy imatársat vagy bátorító, támogató csoportot, akik segítenek megharcolni.
  • Használj olyan internetes szűrőket, mint a Covenant Eyes. (Itt találsz angol nyelvű összehasonlításokat, hogy melyik program mit tud.)

És mi lesz az eredmény, hogyha legyőzöd a pornót?

  • Többé nem fogod magadat rabszolgának érezni egy idő és energiavámpír függőség fogságában.
  • Növekszik a magabiztosságod, mivel érezni fogod, hogy nyeregben vagy. (Egyedülállóknak mondom, hogy ez sokkal vonzóbbá is tesz majd.)
  • A szexualitásod nem folyik szanaszéjjel, hanem a szexuális energiádat kizárólag a férjed felé fogod csatornázni, ami nagyon nagy áldás forrásává lesz a házasságodban.

Érdemes hát felépíteni és megőrizni az integritásunkat szexuális területen is, az egyedülállóságban és a házasságban is.


Ha van olyan téma, amiről szívesen olvasnál még a blogon, írd meg nekem, tudsz anonim módon is és az üzenetedet bizalmasan kezelem.

TGIF #14 – Ki a ketrecből

Ezt a dalt azoknak küldtöm, akik azon küszködnek, hogy legyenek-e őszinték, vállalják-e azt Isten és ember előtt is, hogy küzdenek egy problémával.

Pontosan tudom, milyen érzés az, amikor azt gondolod, semmi sem lehet rosszabb annál, mint ha kiderül rólad, hogy miket csinálsz. Pedig a legtöbb bűnnek addig van ez az eszméletlen nagy ereje, amíg a sötétségben van. Ahogy kihozod a világosságra, a szégyen elveszíti a lába alól a talajt és onnantól már egyre közelebb vagy a teljes szabadsághoz.

A legjobb dolog velem akkor történt, amikor kiléptem a fényre, és segítséget kértem másoktól. Megtapasztalhattam, hogy Isten kegyelme számomra is elérhető.

Mi van, ha durván őszinte leszek? Ha vállalom a kockázatot? Ha megnyitom a szívemet és hagyom, hogy beleláss? Mi van, ha leveszem az álarcomat? Próbáltam beilleszkedni, de nem akarok egy bábu lenni.

Mi van, ha leeresztem a magam köré felhúzott falakat? Ha veszek egy nagy levegőt? Ha nem vagyok tökéletes? Ha csak egy nagy zűr vagyok? Mi van, ha kivéreztetem a lelkemet és mindent odaadok amit csak tudok? Annyira elegem van már a tettetésből.

De én most kijövök a ketreceimből. Lelépek a színpadról. Elegem van a tettetésből. Bármit megadnék, hogy úgy ismerjenek, ahogy vagyok.

Mi van ha veszek egy új fegyverzetet? Ha meglendítem a kardom? Ha szembenézek a démonjaimmal, úgy ahogy még sosem azelőtt? Mi van, ha felakasztom a saját zászlómat, és végre oldalt választok? Mi van, ha tudom, így már nem veszíthetek?

Kívánom neked, hogy ki tudj jönni a ketreceidből, le tudj lépni arról a piedesztálról, amit magadnak állítottál, vagy mások tettek fel téged oda. Ne tettesd tovább. Vállald, hogy ki vagy. Légy szabad!