Depis vagy szomorú vagy?

Írtam korábban már arról, hogy sokszor betámad engem a szomorúság, a magány érzése. Szerintem ez nagyon sok emberben triggerelheti az önkielégítést. De vezethet étkezési zavarokhoz, alkoholizáláshoz, cigizéshez, drogozáshoz vagy falcoláshoz (önvagdosáshoz is). De nem minden depresszió, amit mi annak gondolnánk. Arra gondoltam, kicsit jobban utánanézek a témának, hátha neked is segíteni fog, hogy még idejében meg tudj állni.

Ahogy írtam a magányról szóló posztban, a „régi életben” az ilyen negatív hangulat, érzések vezettek nálam sok esetben az eleséshez. A folyamat abszolút nem volt tudatos, sosem vettem észre. Általában először valamilyen „ártatlan” önvigasztalásba menekültem (jellemzően sorozatokba vagy romantikus regényekbe), hogy kizárjam a külvilágot és elmerüljek egy olyan világban, ahol nem kell foglalkozni az érzéseimmel.

Csakhogy ebben az állapotban kikapcsoltak bennem a vészjelzők, és sokszor már csak arra tértem magamhoz, hogy megint elcsúsztam. Mindenkinek más ez a folyamat, tervezek ezzel kapcsolatban is írni részletesebben. De ha az eleséshez vezető folyamatban neked is ott van valahol a magányosság és a szomorúság érzése, akkor ez a poszt neked szól.

A depresszió tünetei

Első körben fontosnak tartom, hogy megkülönböztessük azt a depressziót, ami már betegség, és azt a szomorú hangulatot, amit a hétköznapi használatban sokszor mondunk depis hangulatnak.

A depresszió ugyanis különböző súlyosságú lehet. A legfőbb jellemzője az alacsony szintű hangulat, az örömtelenség és az érdeklődés elvesztése. Ehhez párosulhatnak még a következő tünetek is (de nem feltétlenül jelennek meg):

• alvás és étvágy mértékének változása (mindkét irányba lehet)
• agitáltság (nyugtalanság)
• fáradtság
• önvád, bűntudat megjelenése, növekedése
• csökkent gondolkodási/figyelmi/döntési képesség
• halálról való gondolkozás, öngyilkossági gondolatok

Ha ez az állapot legalább két hétig fennáll, akkor az már „igazi” depressziónak és betegségnek minősül. Szerencsés vagyok, hogy nekem sosem tartott ilyen sokáig egyhuzamban, de ha nálad ez a helyzet, akkor kérlek, hogy mindenképpen kérj segítséget szakembertől. Nem szégyen ez.

A keresztény közösségekben nem igazán beszélnek erről a témáról, mintha egy keresztény nem lehetne depressziós. Pedig több hívőt érint, mint gondolnátok. Férfiakat is. Amikor nem áll fenn ez a tartós állapot, akkor azt nevezhetjük depressziós hangulatnak, de nem beszélhetünk betegségről. Ha krónikus depresszióban szenvedsz, akkor ezt az angol nyelvű bejegyzést ajánlom. Meg ezt.

Ebben a posztban a továbbiakban az „enyhébb” formájáról lesz szó. De ennek a megharcolása is sok emberek jelent nehézséget.

A nehezebb, téli időszak

Sokáig azt hittem, hogy az évvégi/éveleji melankolikus hangulatom totál egyedi eset. Azzal kötöttem össze, hogy az évvége ismét szembesít azzal, hogy mi az, ami nem sikerült az évben. Például ilyen volt ugye sokáig az önkielégítéstől való megszabadulás, vagy azok a tervek, amiket minden évre megfogalmaztam, de mégsem jöttek össze.

Aztán szép lassan leesett, hogy ilyenkor rövidebbek a napok, nagyon kevés a napsütés és úgy voltam vele, tuti kevés a D-vitamin. Később megtudtam, hogy ilyenkor a szerotonin szint is csökken. Namármost, ha a boldogsághormon csökken a testben, akkor az ember agya azt szeretné valahonnan pótolni, és gondolom, nem kell sokat magyarázni, hogyan lehet ezt gyorsan „kezelni”.

Nem tudtam, hogy létezik olyan fogalom, hogy „téli depresszió”, és ha nem akarom, hogy az agyam ahhoz a megoldási formához nyúljon, amivel szakítani akarok, akkor ezért tennem is kell.

A „szakirodalom” szerint ilyenkor jó, ha sokat vagyunk szabad levegőn, figyelünk az egészséges táplálkozásra, alszunk eleget, és kerüljük a stresszt.

Biológiai okok, ami miatt szomorú lehetsz

Simán lehet, hogy egyszerű biológiai ok, esetleg valamilyen betegség áll a hangulatingadozások hátterében. Nem azért sorolom fel ezeket, hogy az ördögöt a falra fessem, de nálam például kiderült, hogy az egyik érint engem is, és ez segített jobban megérteni a bennem zajló lelki folyamatokat.

Ilyen ok lehet: pajzsmirigy alulműködése, alacsony vérnyomás, vérellátási, keringési zavarok, vashiány, vitamin és nyomelemek hiánya, fényhiány, tartós stressz, krónikus alvászavar, PMS (premenstruációs időszak), tavaszi fáradtság, krónikus alkoholfüggőség.

Ha esetleg valamelyik gyanús, akkor érdemes a dokit felkeresni.

Van a szomorúságnak valami lelki oka?

Ha nem klinikai szintű depresszióról beszélünk, akkor érdemes elgondolkodni arról, hogy mi lehet a szomorúság hátterében. Amikor az én hangulatingadozásaimról beszélgettünk a Segítőmmel, ő azt tanácsolta, hogy mindig próbáljam megfogalmazni, miért is érzek szomorúságot. Miért tűnik valami reménytelennek?

Régen ezeket nem mertem megfogalmazni, mert azt hittem, ez „negatív, hitetlen gondolkozás/beszéd”. És ugye van az az ige, hogy „ami nincs hitből, bűn az.” Azt hittem, hogy ha kimondom, szomorú vagyok x és y miatt, akkor azzal megsértem Istent. Ezért inkább magamba temettem mindent, nem beszéltem róla senkinek, se embernek, se Istennek, és ugye ebből mindig kinőtt a gyom.

Nem lehet fenntartani az „always happy”, mindig-boldog állapotot. A Biblia sehol sem mondja, hogy „a földi élet fenékig tejfel lesz, soha nem leszel szomorú, soha nem lesz háborúságod.” Egy tucat igét tudnék felsorolni kapásból, ami épp, hogy arról szól, kemény lesz, de az Úr viszont nem hagy el. Szóval én ezt nagyon sokáig félreértettem.

Viszont ha meg tudod fogalmazni, hogy mi bánt, akkor arra már tudod kérni a gyógyulást Istentől. Ki tudod keresni azokat a bibliai verseket, amik adott szituációra érvényesek és azokkal a szavakkal imádkozhatsz, ha magadtól nem tudod megfogalmazni.

Egyszer hallottam egy prédikációban, hogy nincs olyan emberi probléma, amire a Zsoltárok könyvében ne lenne egy ima. Próbáld ki.

Bibliai példák a depressziós hangulatra

Oké, korábban említettem, hogy teljesen életszerű, ha a hívők között is valakinek depressziós időszakai vannak. De azt hiszem, nem mindenkit győztem még meg ezzel a pár mondattal. Szóval akkor most segítségül hívnám Isten beszédét, és az abban szereplő hit hőseit. (A teljesség igénye nélkül.)

Illés próféta:

És igen rossznak tűnt ez Jónás előtt, és megharagudott (Istenre). Könyörgött azért az Úrhoz, és azt mondta: Most azért Uram, vedd el, kérlek, az én lelkemet én tőlem, mert jobb meghalnom, mintsem élnem! … Kívánta azért magának a halált, és monda: Jobb meghalnom, mint élnem! És mondta az Isten Jónásnak: Avagy méltán haragszol-e a tök miatt? És monda: Méltán haragszom, mind halálig!

Jónás 4:1-8

Anna, Sámuel anyukája:

És így történt ez esztendőről esztendőre; valahányszor felment az Úrnak házába, ekképpen bosszantotta őt, Anna pedig sírt és semmit sem evett. És lelkében elkeseredve, könyörgött az Úrnak, és igen sírt.

1. Sámuel 1:7-10

Pál apostol:

Mert nagyon szeretnénk, testvérek, hogy tudjatok arról a szorongattatásról, amely Ázsiában ért bennünket: ugyanis erőnket messze meghaladó terhek nehezedtek ránk, olyannyira, hogy még az is kétségessé vált: egyáltalán életben maradunk-e? Sőt, bensőnkben már tudomásul vettük a halálos ítéletet…

2Kor 1:8-9

Aztán van egy nagyon aktuális példám is Dávid életéből, aki amiatt volt rettenetesen elkeseredve, hogy nem dicsérheti és magasztalja Istent együtt a szentek gyülekezetében.

Azt hiszem, hogy ezt a Covid idején mi is nagyon éljük.

Könyhullatásom volt kenyerem éjjel és nappal, mikor mindennap azt mondták nékem: „Hol van a te Istened?” Mikor ezekről emlékezem, megkeseredem lelkemben; mert nagy csoportban vonultam ezelőtt és ujjongó örömmel és hálaadással vezettem őket, az ünneplő sokaságot, az Isten házáig. Miért csüggedsz el lelkem és nyughatatlankodsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki az ő orcájának szabadításáért.

Zsoltárok 42:4-6

Ebben a szakaszban már szerepel is egy konkrét lépés, hogy mit tudsz tenni azért, hogy ki tudj szakadni ebből az állapotból. Ez pedig az Istenbe vetett bizalomnak a helyreállítása. Ez szerintem a legfontosabb. Hogy a szíved el tudja fogadni Isten szeretetét, és hogy az Ő akarata veled kapcsolatban az, hogy megtisztulj és meggyógyulj. (Máté 8:1-13)

További lépések a depressziós hangulat legyőzésére

1. Mindenképpen kérj segítséget. Első körben a közösséged vezetőitől (pásztori, lelkészi segítségre gondolok), és ha indokolt, akkor lehet tovább lépni szakmai szintre, pszichológus bevonásával. Ne küzdj egyedül! Különösen nagy segítséget jelentenek, ha esetleg szellemi okok is közrejátszanak (átkok, démonok).
2. Gondold át a kiváltó okokat. Nem csak pszichológiai okok állhatnak a levertség mögött. Meg nem vallott bűn, vagy hamis bűntudat, alaptalan szégyen, félelmek, elvetettség, keserűség, meg nem bocsátás, gyűlölet, gyász vagy a kereszténységgel kapcsolatos irreális elvárások, amik törvénykezésből és nem Isten beszédén alapulnak. Csak néhány lehetséges forrást említettem. Mindegyikről könyvet lehetne írni.
3. Ne add fel, ha nem jön csodaszerűen az áttörés. A szabadulás sokszor folyamat.
4. Vizsgáld meg az életmódodat és figyeld meg, hogy nincs e esetleg probléma a túl sok stresszel, túlhajszolt életvitellel, mozgás- vagy alváshiánnyal, halogatással vagy a testi életmóddal. (Ez alatt azt értem, amikor valaki csak névleg keresztény, de a bibliai alapelvek nem jelennek meg az életvitelében.)
5. Rendezd a múltbeli és jelenbeli rendezetlen kapcsolataidat.
6. Keresd meg, hogyan tudsz áldás lenni mások számára. Segítsd például az árvákat és özvegyeket, vagy azokat, akik rosszabb helyzetben vannak nálad.
7. Keresd fel a háziorvosodat, hogy megtaláljátok, van-e fizikai oka a depressziós hangulatnak.

Hamarosan jön egy bejegyzés arról, hogyan függnek össze az ember gondolatai, érzései és tettei. Addig is, ezt a dalt már meghallgattad?