Nagyon ajánlom nektek ezt a vendégírást, lányok. Tele van praktikus tanáccsal azzal kapcsolatban, hogyan tudjátok megharcolni a szabadság harcát az önkielégítéssel szemben. A poszt írója megosztja veletek, hogy számára mik voltak azok a területek (triggerek), amik elcsúszáshoz vezettek, lelki és fizikai területeken egyaránt és milyen módszerek segítenek a hétköznapokban a védelem megerősítésében.
Sziasztok! Én is a blog egyik olvasójaként kezdtem, huszonéves lány vagyok. Jó pár hónapja írtam Arriverának, és nagyon sokat segített nekem az eltelt idő alatt. Először kamu emailről, név nélkül jelentkeztem, majd egy idő után fel mertem vállalni neki a nevemet is, és azóta rendszeresen beszélgetünk.
Bátorítok mindenkit, hogy kérjen segítséget, ne egyedül próbálkozzon! Sokkal könnyebb, ha áll melletted valaki, akire számíthatsz, valamint a világosságban járás segít a szégyenérzet leküzdésében is, a teljes szabadság átvételében. Én sem tartok még ott, de érzem, hogy egyre több eszköz, fegyver van a kezemben, hogy megharcoljam a csatákat és aztán végül a háborút is megnyerjem. 🙂
A blogon korábban már olvashattatok a különböző triggerekről (az elcsúszáshoz vezető okokról). Nagyon fontos ezeket azonosítani, megtanulni magunkról, hogy mik a gyenge pontjaink. Arra gondoltam, lehet, hogy van köztetek olyan, akinek segítenének más tapasztalatai ezek feltárásában. Következzenek tehát most az enyémek, és az, hogy hogyan igyekszem menedzselni őket nagyon gyakorlatias módon.
Először is felsorolom őket listaszerűen, majd pedig kifejtve. (A számozás sorrendjének nincs jelentősége.)
- Erős szorongás, különösen, ami hosszabb ideig tart (pl. vizsgaidőszakban vizsgák miatt)
- Rosszul választott nadrág
- Sok fekvés az ágyban
- Instagram, szexualitással kapcsolatos oktatóanyagok
- Kimerültség
- Bizonyos ételek és italok
- A „csak úgy” megjelenő vágy
1. Erős szorongás, különösen, ami hosszabb ideig tart (pl. vizsgaidőszakban vizsgák miatt)
Azt figyeltem meg, hogy tartós stressz hatására a szervezetem sokszor menekülő üzemmódba kapcsol, és nagyon igyekszik valahonnan egy kis pozitív megerősítést szerezni, ill. a gondolataim is sokkal hajlamosabbak ilyenkor csapongani. Ez pedig számos alkalommal vezetett önkielégítéshez.
Mivel ilyenkor a stressz és a szorongás a kiindulási pont, azokat igyekszem állandó jelleggel limitálni (nem csak vizsgaidőszakban). Ami nekem segít, az a séta és a futás, valamint új receptekkel kísérletezés a konyhában (legalább egyszer egy hónapban). Ha nagyon ideges vagyok valami miatt, muszáj lemozognom, hogy összeszedetten tudjak szembenézni az adott dologgal. Sokkal jobb lesz tőle a kedvem, más színben kezdem látni a világot.
Az új recepteknél kénytelen vagyok csak arra figyelni, amit csinálok, így nagyon kikapcsol. Teljesen elfelejtek minden mást, ráadásul nagyon élvezem, hogy a kezemmel alkothatok valamit.
Azt is észrevettem, hogy egy jó rutin nagyon sokat számít. Ha kiszámíthatóak a napjaim sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok. Az étkezésre is odafigyelek, amennyire tudok, mert az elégtelen étkezés is vezethet rossz kedvhez. Ahogyan az alvás is. Ha össze-vissza alszom, egy idő után azt veszem észre, hogy nem vagyok önmagam, fáradékony leszek és nehezebb összeszedettnek lennem.
2. Rosszul választott nadrág
Valószínűleg sok eleséstől megkímélhettem volna magam, ha nem hordok farmert és szoros nadrágokat-szoknyákat. Tudom, hogy nem mindenki érzékeny erre, de utólag visszatekintve úgy látom, hogy nekem az állandó enyhe dörzsölés mindig 1-es 2-es fokozatba kapcsolta a testem (7-es skálán). (Pedig amúgy – bocsi a részletek miatt – még tisztasági betétet is használtam, direkt amiatt, hogy tompítson.)
Szóval ez a hatás akkor vált nagyon nyilvánvalóvá, míg kb. fél éve fel nem hagytam teljesen azoknak a ruhadaraboknak hordásával, amik kicsit is nyomtak/dörzsöltek – és ezzel párhuzamosan a kísértéseim meg visszaestek. Nyilván nagyon csini egy magas derekú farmer, kicsit sajnálom is, de a jó ügy érdekében mindent. Szóval nem fogok visszatérni hozzájuk egy jó darabig.
3. Sok fekvés az ágyban
Ezt azt hiszem, nem kell sokat magyarázni.
Döglődés –> unalom -> bűn.
Fel kell kelni és csinálni valamit. Mindegy mit, ha nem bűnös dolog. Mosogatás, reggeli, telefonálás. Csak legyen programom.
4. Instagram, szexuális oktatóanyagok
Az Instagramot le szoktam törölni időről időre, ha azon kapom magam, hogy párkapcsolatos képregényeket böngészek és kezd kicsúszni a kezemből a kontroll. Aztán ha már eltelt x idő (pl. egy hónap), és úgy érzem, hogy vissza tudok menni úgy, hogy normálisan használjam, akkor visszatöltöm.
A szexualitásról szóló edukációs anyagokkal is óvatos vagyok, akkor is, ha keresztény forrásból származnak. Sajnos volt már, hogy elvitték a gondolataimat rossz irányba és nem tudtam megállni, így inkább nem hallgatok/olvasok ilyesmit, maximum, ha meg tudom beszélni a segítőmmel. Az elveszi az élét.
5. Kimerültség
Ebben vagyok az egyik legrosszabb. Hajlamos vagyok túlfeszíteni a húrt, túl sokat dolgozni/szolgálni a gyülekezetben. Aztán mikor végre megállok, akkor nincs erőm megállni a kísértéssel szemben. Bénán hangzik, és az is, szó szerint. Mintha az ember le lenne bénulva, nem marad elég lelki, szellemi és értelmi erő a támadással szemben – ami viszont borítékolhatóan jön, mert a testem jutalmazásra vágyik a sok megfeszített munka után.
Ami segít: nem egyedül maradni. A legjobb előre készülni és szólni a segítőmnek, hogy csekkoljon rám a napokban többször, ill. ha lehet, fizikailag is társaságban lenni és úgy pihenni. (Elmenni barátnőkkel sütizni, parkba, vagy meglátogatni a családot.)
6. Bizonyos ételek és italok
Nekem ilyen a túl sok kávé. Nem tudom pontosan a mechanizmusát a dolognak, de többször előfordult már, hogy túlpörgetett ezen a területen, így feladtam ezt is. (Egyébként is ritkán kávéztam, nem szeretem.)
7 „Csak úgy” megjelenő vágy
Mert hát ilyen is van. Biztosan nem én vagyok az egyetlen, aki ezt tapasztalta, és nem is az egyetlen, akinek nehéz volt elfogadnia, hogy az emberi létezés velejárója, ha időről időre magától felébrednek ilyen érzések. (Pl. a ciklus közepén, amikor a megérett petesejt kiszabadul.)
Ilyenkor a sportolás és a szociális kapcsolatok megerősítése nagyon sokat számít nekem. Ez azt jelenti, hogy amikor kísértést érzek, akkor van, hogy ráírok egy pár emberre, akár olyanokra is, akikkel rég beszéltem, hogy „hogy vagy, miújsááág”. Valaki előbb-utóbb válaszolni fog, és egy kis beszélgetés segít elterelni a gondolatokat, arról nem is szólva, hogy egy beszélgetéstől automatikusan jobban érzi magát az ember (lánya) lelkileg is. 😊
Még egy dolog ezzel kapcsolatban: az önkielégítés témájától eltekintve is fontos, hogy lányként/nőként ismerjük és kövessük, hogy hogyan működik a ciklusunk. (Később a családtervezésnél is elengedhetetlen.) Ehhez nagyon ajánlom valamilyen applikáció használatát. Nekem személyesen ez vált be, de rengeteg van.
Egy ideig ebben az alkalmazásban vezettem, hogy mikor estem el és miért, ami folytán például rájöttem arra, hogy nálam az ovuláció előtti naptól az ovuláció utáni negyedik napig nagyobb a késztetés. (Ami nagyon szépen követi a biológiát, mert ez az az időszak, amikor a legnagyobb a megtermékenyülés esélye.) Nagyon szégyelltem a dolgot, szóval ide is kamu emailcímmel regisztráltam és jelszóval is le van védve. Mivel a naptár előre jelzi a következő ovuláció időpontját, előre tudok készülni, tervezni. Több sport, több program, energiák levezetése.:)
Remélem, hogy segített ez a lista! További megfontolandó dolgokat itt találsz.
Sikerülni fog!
🎵 Ha a TE lábad alatt van, akkor már az enyém alatt is
Jézusnak minden meghajol 🎵
