Close
Amikor a blog miatt csúszol el

Amikor a blog miatt csúszol el

Mi van akkor, ha a blog visz az elcsúszás felé? Ez egy nagyon jogos kérdés, amit feltettek nekem. Nehéz megválaszolnom, mert a kérdés szívemig hatolt. Hiszen első hallásra azt jelenti, ártok azzal, amit csinálok. Nagyon őszinte leszek.

Igazság szerint egyáltalán nem lepődtem meg, amikor valaki jelezte, hogy az egyik posztommal sikerült beletrafálnom és sajnos elindult benne a fantáziálás. Én magam is pontosan emlékszem arra az időszakra, amikor minden betűt faltam, amit angol nyelven írtak olyan keresztény lányok, akik küzdöttek a szexuális tisztasággal vagy az egyedülállósággal. Voltak olyan posztok, amik segítettek és voltak olyanok, amik nagyon nem.

Nincsenek illúzióim. A legnagyobb jószándék mellett is okozhatok (akaratlanul) rosszat. Ezt természetesen nagyon sajnálom, és a magam részéről mindent megteszek, hogy ne így legyen.

Az egész arrivera oldalt azért kezdtem el, hogy segítsek azoknak, akik szeretnének a szexuális területen szabadok lenni. Ehhez viszont kell ugye beszélni azokról a dolgokról, amikkel esetleg te küzdesz. A szexualitáson belül azokról a pontokról, ahol valami elromlott, vagy még nem jól működik. És simán előfordulhat, hogy beletenyerelek egy olyan témába, ami a vágyadat ébreszti fel, pszichológiai szakszóval mondva triggerel.

Nehéz ügy ez, mert sokan olvastok már. (Az a mit ne mondj egy szinglinek poszt nagyon elvitte a blog hírét. :D) És éppen emiatt az olvasók között lehet olyan személy, akinek az is felébreszti a nemi vágyát, ha valakinek meglátja a kilógó bokáját és lehet olyan személy, aki évek óta házasságban él, de még soha nem ébredt fel a vágya semmitől.

Mind a kettő olvasónak szüksége van segítségre, hogy a helyére kerüljenek benne a dolgok. Én mindkettejüknek szeretnék segíteni, és bárkinek, aki a két pólus között helyezkedik el a küzdelemben.

Bizonyára megérted, hogy erről a két problémáról nem lehet ugyanazt írni. Akinek a bokákkal kapcsolatban van gondja, annak lehet, olyan tanácsot adnék, amit a házasságban élőnek fura olvasni. A házasélettel kapcsolatos dolgok meg szimplán triggerelhetnek bárkit, aki még egyedülálló.

Nem ismerlek mindannyiótokat, és nem tudom, kinek hol húzódik az a (trigger) pontja, amikor már kontraproduktív neki egy témáról olvasni. (Azaz pont az ellenkezőjét éri el vele, mint ami a célja.)

Ezért a te segítségedet szeretném kérni, hogy tényleg áldás legyen számodra az arrivera blog.

Így olvass Arriverát

Arra kérlek, hogy kezeld az arriverát ugyanúgy, mint bármelyik másik médiafelületet (filmeket, sorozatokat, videojátékokat, könyveket), amiről már írtam a Csúszásgátló sorozatban.

Óvatosan.

A következő verziók lehetségesek:

  1. Ebben az életszakaszodban nem kell a blogot (vagy egy adott posztot) olvasnod, mert eleséshez vezet, ha bármit is olvasol a szexualitásról (vagy arról a témáról). Neked azt tudom ajánlani, hogy a Segítődet kérd meg, hogy ő olvassa el és foglalja össze neked, miről szólt. Ő ismer téged, és tudja, hogy mennyire bölcs egy adott témával foglalkoznod és milyen mértékben válik az hasznodra. Ezt a blog kezdete óta próbálom hangsúlyozni. A szabadságban való járáshoz szükséged van Segítőre, ha problémákkal küzdesz a szexualitás területén. Légy őszinte, ha eddig nem sikerült kimászni egyedül a gödörből, akkor itt az ideje segítséget kérni.
  2. Ha a poszt „ártalmatlannak” tűnik, elkezded olvasni és én közben megyek bele olyan témába, ami már necces neked, akkor ugord át a szemeddel azt a részt. Igyekszem jól tagolni a szöveget, és olyan alcímet adni, amiből következtethetsz, hogy miről lesz szó benne. Ez ahhoz hasonlít, mint amikor egy jó filmet nézel, de van benne egy erotikus jelenet, ami neked “no-go zóna”. „Tekerd” át! Ha már kétszer, háromszor is kellett „tekerned”, akkor az a poszt nem neked való. Életbe lép az első pont.
  3. Jó esetben sikerül úgy megírnom egy témát, hogy nem szexuális vágyat, kívánságot ébreszt benned, hanem hasznosnak tűnő információkat, tanácsokat kapsz belőle. Ez a célom, és remélem az, hogy itt vagy, azt mutatja, hogy többségében azért sikerül.

Minden esetben ajánlom, hogy imádkozz az olvasás után, hogy Isten mutassa meg, valóban rád vonatkozik-e, neked szólt-e.

A szexualitásra még inkább igaz az, hogy nagyon nem vagyunk egyformák. Ami az egyik embernek üzenet, a másiknak nem.

Plusz, remélem az is átjön, hogy én ezeket a blogposztokat nem úgy írom, hogy „majd én jól megmondom a tutit”. Inkább egy közös ötletelés, útkeresés, hogy te is eljuss a teljes szabadságra, ahogy az Úr nekem is megadta. Ahogy Pál apostol is írja: „mindent vizsgáljatok meg, a hasznost tartsátok meg.” (1 Thessz. 5:21, SZPA) Ez igaz a blogomra is.

Nem a teljes felelősséget akarom rád hárítani.

Tisztában vagyok azzal, hogy felelős vagyok azért, amit írok, és egy ponton mindenért számot kell majd adnom ember és Isten előtt is. Hatalmas erőfeszítéseket teszek azért, hogy amit itt olvasol, az szent és tiszta legyen. Erre igyekezni fogok ez után is.

A jövőben jelezni fogom a poszt elején, ha a szexről „direktebben” lesz szó és belinkelem majd ezt a bejegyzést. Közönséges továbbra sem leszek, viszont igyekszem majd jelezni, ha „sikamlósabb” a téma.

Végezetül még egy dolgot szeretnék őszintén leírni. Van még egy olyan tényező, ami miatt az én legnagyobb jószándékom ellenére is óvatosnak kell lenned az arriverán. Mégpedig, hogy én is ember vagyok. Tévedhetek. Különösen úgy, hogy ebben a témában nem olyan sokan jártak előttem. Tudományos és spirituális szempontból sem mondhatjuk, hogy „kitaposott út”, hogyan kéne egy keresztény családban felnőtt fiatalnak a szexualitás témáját jól megközelíteni.

Kicsit pionírnak érzem magam.

De szívből remélem, hogy az én tökéletlenségeimet Isten jóra tudja fordítani és az arrivera blog építeni fog téged, és nem rombolni.

Minden nap ezért imádkozom.