Close
Mi van, ha nem vagyok elég szép?

Mi van, ha nem vagyok elég szép?

Nagyon szét tudja rombolni az ember lelkét, hogyha ez a kérdés beférkőzik gyerekkorában és utána nem tud belőle helyrerázódni. Sok szociális szorongás, étkezési zavar, anorexia, bulimia is ebből fakad, de nálam például jelentősen hozzájárult a pornográfiától való függőségemhez az a tény, hogy nem láttam szépnek magam, sőt, úgy voltam vele, mások sem fognak soha. Ha nem tudod elfogadni magad, önértékelési zavaraid vannak, az jelentősen hátráltathat az életben, és a szabadulásod folyamatát is megakaszthatja. Úgyhogy ez lesz a mai témánk. Kattintás vadászat miatt adhattam volna azt címnek, hogy „Így lehetsz szép 6 lépésben”, de végül nem… Azért a poszt végén azt is leírom. 😁

A gyerekkori traumák

Sokat gondolkodtam, hogy mi miatt csúszott az én önértékelésem félre, és arra jutottam, hogy a kiskamaszkori barátnők véleménye nagyban befolyásolt, illetve az is, hogy a környezetem inkább a teljesítményemet dicsérte, és nem a külsőmet. Így felnőttként már értem amúgy a logikát mögötte, de szerintem nem lettem volna beképzelt, vagy felszínes ember, ha több pozitív visszajelzést kapok a külsőmmel kapcsolatosan. Tisztán emlékszem, hogy az akkori legjobb barátnőm és az édesanyám melyik testrészemre mondta gyerekkoromban, hogy szép. Ezeket ugyanis a mai napig nagyon tudom szeretni magamban.

Nem csak a saját lelki egészségünk miatt kell dolgoznunk az énképünkön, ugyanis ez egy olyan dolog, amit a gyerekeinkre is nagyon könnyen átörökítünk. A héten jelent meg Gersei Csengével egy nagyon szuper interjú a témában, aki fiatalként anorexiás lett, és csak nagyon komoly munkával tudott ebből kiszabadulni. Ő nyilatkozta, hogy „a kora gyerekkorban mindent a szülőktől tanulunk. Szerintem tudattalanul is belém oltották azt a vélekedést, hogy soha nem lehetek elégedett a külsőmmel, és amúgy is hízékonyak vagyunk, így oda kell figyelni arra, hogy mennyit eszünk”.

Sok olyan mai gyereknél, akinek étkezési zavara van, a szülők önértékelését és kommunikációját is meg kell vizsgálni. Mit hall a gyereked, amikor a tükör előtt állsz és minősíted magadat? Amikor esztek? Te mutatsz mintát neki, ne felejtsd el.

Torz énkép

Társaimnál nagyobb termetű kamaszként azt vártam, hogyha valami csoda folytán fogyok X kilót, akkor majd átalakul a test és arcszerkezetem is olyanná, amit szépnek mondanak. Felnőttként aztán egy ördögi körbe kerültem, mert ahogy elkezdtem fogyni, ugyanúgy csúnyának láttam magam és visszamenekültem a rossz evési szokásokba. Nem csak nálam volt így. Sok ismerősömtől hallottam, hogy amikor elérték az álomsúlyukat, azzal kellett szembesülniük, hogy így sem tudták magukat szépnek látni.

Nekem az se segített, amikor lettek olyan barátaim, akik mindig megdicsérték bennem a szépet és a vonzót. Sőt, a közhiedelemmel ellentétben nem is egy jó párkapcsolat fog az önértékelésünkön változtatni. Ahogy Csenge is mondta: „Amíg te nem tudod magadnak azt mondani, hogy milyen szép vagy, amíg te nem tudod elfogadni saját magadat, addig mondhatja neked bárki ugyanezen mondatokat, nem fogod elhinni. Mert amíg nem változik a saját belső narratívád, addig… dicsérhet bárki, el fogod engedni a füled mellett.

Szóval nem ússzuk meg, ezen is nekünk kell dolgoznunk, ha jól akarunk lenni.

Tik-tok, insta, bumm!

A mai kultúránkban hatalmas nyomás van az emberen amiatt, hogyan néz ki. Még egy egyébként magabiztos ember is elbizonytalanodhat, ahogy a közösségi oldalakon (instán, tiktokon) pörgeti a feedet. Nehéz a mai fiataloknak. Míg az én gyerekkoromban leghamarabb 11-13 éves korunkban kezdtünk el azzal foglalkozni, hogyan nézünk ki, ma már óvodások és kisiskolások körében is az a téma, ki a szép és ki csúnya/kövér.

A szépségideál nagyon nagy hatással van ránk. Diktátumként a fejünkhöz vágja, hogyan kellene kinéznünk, hogyan nem szabadna kinéznünk és kire kellene hasonlítanunk.

Engem keresztényként sokat tanítottak arra, hogy mit mond a Biblia a külsőségekről. Elméletben abszolút el tudtam fogadni, hogy a belső értékek felfoghatatlanul fontosabbak, tartósabbak és valóságosabbak, mint a külső szépség. Mégis nehéz volt feldolgoznom, mennyivel könnyebben elfogadják azokat, akik szépnek számítanak és hátrébb sorolják azokat, akik bár nagyon értékes emberek, nem rendelkeznek a divatnak megfelelő külső jegyekkel. A gyülekezetben is. A keresztény iskolában is. És ne felejtsük, a derék asszonyra (Péld 31:30) jut azért egy Eszter királyné (Eszt 2:7) és Ráhelre meg egy Lea (1Móz 29:17) a Bibliában.

Van a szépségnek objektív fogalma?

Nekem végül egy random YouTube videó változtatta meg a szépségről való gondolkodásomat. Egy Karolina Żebrowska nevű lengyel lány készítette, aki megszállottja a divatnak. Elmondja a szépségideálok ekézése közben, hogy minél többet tanulmányozta a divat történetét, annál jobban megértette mennyire mesterséges konstrukció a „szépségideál”.

Van olyan dolog, ami változatlanul szépnek számít a nyugati világban? –teszi fel Karolina a kérdést. Majd hoz pár nagyon konkrét példát arra, hogy igazából nincs ilyen. Nem lehet a karcsúság a szépség fokmérője, ugyanis évszázadokon át a túlsúly azt jelezte, hogy valaki az arisztokráciához/elithez tartozik. Egészen a 20. század közepéig a karcsúság azt jelentette, hogy nincs elég pénzed. Addig a telt idomú nők számítottak szépnek.

Nem a telt ajak volt mindig a szép. Nézd meg festményeket a 15-16. századból. Nem is a dús hajkorona. Biztos emlékszel töriórákról a bizarr rizsporos parókákra, amelyek alá rejtették az emberek a hajukat. Illetve hány évszázadon keresztül hordták a nők a hajukat összefonva és nem kibontva?

A sima bőr is csak mostanában ennyire fontos, a 17. századi festményeken mindenkin rengeteg volt a narancsbőr. A nagy mellek sem voltak divatban például a 19. század elején. A 18. században senki sem foglalkozott a keskeny derékkal, mert a ruhák fazonja miatt nem is látszottak.

A Greatist egyik posztja iszonyú jól bemutatja, hogy csak a 20. században tíz évenként mennyit változott annak a megítélése, hogy milyen „A SZÉP NŐ”. Kicsit barkács módszerrel egymás mellé ollóztam őket, 1900-2010 között így alakult a SZÉP ideálja:

Ma, amikor a tükörbe nézel, és valamelyik testrészedre azt gondolod, hogy az nem szép, 10 év múlva lehet, hogy mindenki olyat akar majd. Hát nem őrület?

Van viszont egy dolog, ami változatlan a szépségideállal kapcsolatban. Az, hogy a társadalom többsége csak azt fogadja el szépnek. Egy új dolog/tulajdonság akkor válik „széppé”, ha véleményvezérek magukévá teszik, a divatmagazinok felkapják és elkezdik hangsúlyozni a fontosságát. De ha belegondolsz, sokszor azt sem lehet tudni, hogy ki talált ki egy dolgot, ami aztán az egész világon végigsöpör.

Mert a szépségideál csak egy TREND, hasonlóan a pop kultúra többi részéhez.

Minden ember teljesen egyedi kinézettel születik, amelyet genetikailag örökölt a felmenőitől. Ez nem egy olyan dolog, amit csak úgy el lehet cserélni vagy meg lehet változtatni.

A kultúránk viszont teljesen random kitalál dolgokat, amiket démonizál, hogy mindenki elbizonytalanodjon, ha például vastag a bokája, vannak terhességi csíkjai, tokája, úszógumija vagy narancsbőre. Úgy érezzük, ezeknek nem lenne szabad ott lennie és MINDEN ÁRON el kell őket tüntetni. Pedig ezek teljesen természetes jelenségek. Mégis a legtöbben CSAK EZT látják magukban.

Nem lenne szabad ennyire megszállottan vágynunk valamire, ami ennyire IDEIGLENES és teljesen MESTERSÉGES.

Szépség és a szörnyeteg

A másik fontos tanulság, amit én megtanultam, hogy ezek a trendek, mindig kirekesztőek. A társadalomnak max. 5%-a fér bele, így a többiek garantáltan rosszul fogják magukat érezni, hogyha elhiszik, hogy az aktuális szépségideál az objektív dolog és nem csak egy trend.

Ami nagyon meglepett, hogy még azok az emberek, akik szépnek számítanak, ők is küzdenek önértékelési zavarral. Láttam egy TED-talkot egy modellel, aki ezt mondta: „azok a fényképek, amik rólam készültek magazinokba, nem fényképek, hanem konstrukciók, amelyeket egy csapat szakember (a fodrász, sminkes, fényképész, illetve stylist) és az ő asszisztenseik alkotnak meg fotózás előtt, és utána. Ez az ő alkotásuk. Ez nem én vagyok.”

Instán és TikTokon is egyre több influenszer mutatja meg magáról, hogyan néz ki a mesterséges beállítások, fények és filterek nélkül. Nézz meg az általad legszebbnek tartott celebről paparazzi fotókat. És gondolkodj el azon, mennyire jogos, ha te megkonstruált fotók miatt tartod magadat „nem elég szépnek”?

Az önbizalom növelése

Mit tudsz tenni annak érdekében, hogy javuljon a magadról alkotott képed? Ehhez a ponthoz felhasználom Nawal Mustafa „The Brain Coach” pszichológus szakmai kutatásokon alapuló tanácsait.

  1. Legyél „jelen” az életedben, éld meg a pillanatodat. – Figyelj oda, hogy mi történik veled éppen, milyen gondolataid vannak, és mit érzel. Hogyan beszélsz magadról? A Biblia arra tanít minket (2 Kor 10:5), hogy „ejtsünk foglyul minden olyan gondolatot”, ami ellentétes azzal, amit Isten mond rólad, hogy mi benned az értékes. Ez gyakorlás nélkül nem fog menni, ez nem egy olyan dolog, ami magától jön. Időt kell szánni arra, hogy be tudd azonosítani, mit érzel és gondolsz magadról.
  2. Vedd körül magadat olyan emberekkel, akik elfogadnak és bátorítanak. Növeli az önértékelésünket, ha mások elismerik a bennünk lévő értékeket. De fontos, hogy azért ne ettől függj! Legyenek körülötted olyanok, akik támogatnak abban, hogy a lehető legtöbbet hozd ki magadból.
  3. Csökkentsd a közösségi média használatot. Azok az emberek, akik több időt töltenek a közösségi oldalakon, nagyobb eséllyel rendelkeznek önértékelési problémákkal. Az ember alaptermészetében benne van, hogy másokhoz hasonlítgassa magát. Segíteni fog, ha csökkented azt az időt, amit a social medián töltesz. Az is jó, ha olyan személyeket követsz, akik segítik a lelked épülését. Ne felejtsd el, a közösségi média nem az igazi élet.
  4. Fejleszd ki magadban a szorongással szemben a képességet. A szakemberek szerint, ha valakinek erős önértékelése van, akkor stresszhelyzetekben sokkal objektívebb tud maradni, mint a többiek. Ehhez kulcsfontosságú, hogy elfogadd, tévedni emberi dolog. És igen, te is ember vagy. Lesz olyan, hogy elrontasz valamit.
  5. Ünnepeld meg, ha elértél valamit. Gyakran egyik feladatból a másikba vetjük magunkat, anélkül, hogy megveregetnénk a vállunkat, hogy „szép munka volt”. Az önbizalom építéséhez fontos, hogy elismerjük és meg is jutalmazzuk magunkat az eredményeinkért. Figyel oda arra, hogy egy eredmény nem biztos, hogy pozitív érzéssel jár. Az is eredmény, ha kipróbálsz valami újat, kilépsz a komfortzónádból, vagy elengedsz olyan kapcsolatokat/dolgokat, amik károsak számodra. Ezek nem feltétlenül tűnnek elsőnek pozitívnak, mégis nagy eredmények.
  6. Cseréld le a belső kritikusodat egy támogatóra. Ha túl negatív vagy kritikus vagy magaddal, azt vedd észre és legyél támogató magaddal szemben. Mondj olyanokat, hogy:
  • Én is megérdemlem, hogy tért foglaljak el az életben.
  • Az életben az a fontos, hogy növekedjünk/előre menjünk, nem az, hogy tökéletesek legyünk.
  • Képes vagyok nehéz dolgokat is megcsinálni.
  • Nem vagyok egyenlő a félelmemmel.
  • Elég vagyok.
  • Túl fogom élni.

Így legyél szép

Jobb, hogyha szembenézel a ténnyel, nem jön le egy tündér és nem fog varázspálcával átvarázsolni téged olyannak, amilyennek a világ ma a szépséget hazudja. Viszont ha

  • megváltoztatod a gondolkodásmódodat magadról és a szépségről,
  • engeded, hogy az önértékelésed helyreálljon,
  • úgy gondolkodsz magadról, ahogy Isten lát, (erről itt írtam)
  • mozogsz nem azért, hogy fogyjál vagy másnak tetsszél, hanem azért, hogy egészséges légy és jobb kedved legyen,
  • megtanulod a szépségápolás alapjait, hogy jól érezd magad a bőrödben,
  • és azt hogy milyen színek és formák illenek a legjobban hozzád öltözködésben,

akkor hidd el, hogy ez olyan kisugárzást fog adni neked, hogy szép leszel.

Sok sikert. Neked is. Nekem is. Mindannyiunknak.


  1. rész: Elutasítottság: amikor félsz, hogy nem vagy elég
  2. rész: Nem az vagyok, akinek mások tartanak – az Imposztor-szindróma
  3. rész: Mi van, ha nem vagyok elég szép?
  4. rész: Mit tehetsz, ha elutasítanak?