Teljesen szabadon – Sikerülni fog!
Sokat írtam már arról, hogy miért fontos a világosságban járás egy Segítő kapcsolaton keresztül, amiben az ember elszámoltatható. Gondoltam, hogy megosztok egy sztorit, hogy ez a gyakorlatban hogyan is nézett ki Jessica Harris, a Beggar’s Daughter blog szerzőjének az életében. A poszt végén pedig egy blogolvasó sikersztoriját is elolvashatod.
Az „accountability”, azaz az elszámoltathatóság az, ami segít azoknak az embereknek, akik a szabadulást nem „csodaszerűen”, egyik pillanatról a másikra tapasztalják meg, hanem akiknél ez folyamat. (A legtöbb embernek az.) Viszont a segítségkérésben vannak dolgok, amikre oda kell figyelni, hogy működjön a dolog. Ebben a posztban ezekről írok. Bárcsak nekem is valaki elmondta volna, amikor a szabadulás folyamatának az elején jártam. Lerövidítette volna a folyamatot.
Amikor ír nekem valaki a blogról és segítséget kér, mert küzd a pornófogyasztással, a kényszeres önkielégítéssel, vagy más szexuális területen, mindig azt írom neki, hogy mondja el valakinek. Ez az első lépés. E nélkül szerintem nem lehet tartósan megszabadulni. (Vagy én még nem hallottam olyanról, akinek sikerült.) A következő kérdés szinte mindig az, hogy jó, de kinek? És hogyan? Erről írok ma.
Azok a bátor olvasóim, akik írnak nekem, szinte kivétel nélkül arról számolnak be, hogy mennyire szégyellik, hogy küzdelmük van szexuális bűnökkel. Úgy érzik, nem mondhatják el a környezetüknek, nem érdemlik meg, hogy mások szeressék őket. A szabadsághoz kell, hogy megtaláld a különbséget a jófajta és a rosszfajta szégyen között.
Nekem ez tartott a legtovább az önkielégítéstől és a pornótól való szabadulás folyamatában. Hogy miért is kell kihozni a fényre az embernek a bűnös cselekedeteit.
Segítség ahhoz, hogy meg tudjátok beszélni, és közösen el tudjatok indulni a helyreállás útján.
Ilyen szempontok szerint válassz magadnak Segítőt, ha tartósan szeretnél szabad lenni a pornótól/önkielégítéstől.