Mert lehet, hogy nagyon belegyalogolsz valamibe, vagy esetleg a tudtodon kívül bántod/károkat okozol.
Disclaimer: Mindenkitől bocsánatot kérek a kissé agresszív címadásért, abszolút kattintásvadász céljaim voltak vele. Ez nem egy passzív-aggresszív poszt lesz. Saját tapasztalatból tudom, hogy a legtöbb keresztény házas a lehető legjobb és legkedvesebb szándékkal szeretne segíteni az egyedülálló ismerősének.
Ha esetleg te is ilyen vagy, és csodálkozol azon, hogy a szavaidat nem az a reakció követi, amire számítottál, vagy esetleg teljesen meg vagy lepődve a poszt címén és felvezetésén, remélem, hogy informatívnak találod majd a gondolataimat. Úgy vélem, nem csak az én véleményemet tükrözik. Ha egy szingli barátodtól kaptad ezt a linket, akkor azért fogj gyanút. 😉
1. És van már valaki a láthatáron?
Az évek során a tágabb értelemben vett környezetemben számtalan ember próbálta megfejteni, hogy miért is vagyok még egyedülálló. Ez praktikusan úgy néz ki, hogy amikor találkozunk, nagyon megörül nekem, megszorongatja a kezemet, vagy megölel, megkérdezi, hogy vagyok és általában már ezen a ponton ki lehet olvasni a szeméből, hogy tulajdonképpen a kérdés arra vonatkozik: „éééés van már valaki a láthatáron?” Ha a „hogyvagyokra” adott válaszomban nem érintem a szerelmi életemet, vagy annak hiányát, akkor biztos, ami biztos, bele is kérdez.
Törődésből. Tudom.
A legnagyobb tisztelettel szeretném tanácsolni, hogy ezt a kérdést ne tedd fel az ismerőseidnek. El is mondom, hogy miért. Kétféle válasz lehetséges rá ugyanis. Az egyik az, hogy nincs és akkor a kérdésed fájdalmat okozhat, hiszen egy olyan hiányra emlékezteted, ami még nincs betöltve az életében. Sőt.
A „hogy vagy” kérdéssel egy ütemben feltett érdeklődés a témában valamiképpen sugallat arra nézve, hogy csak akkor lehet igazán jól, ha van már valakije. Hidd el, hogy ez egy olyan életérzés, amivel éppen elég nehéz megküzdeni anélkül is, hogy mások erre ráerősítenének. És ha őszintén visszakérdezne, valószínűleg te magad is egyetértenél abban, hogy önmagában a párkapcsolat és a házasélet nem boldogít.
A másik válasz lehetőség, hogy „igen, van valakim”. De ha magától erről még nem mesél, annak bizonyára van oka. Hidd el, hogyha egy ismerkedés vagy randizás már a publikus stádiumba ér, el fogja újságolni örömmel, külön kérdés nélkül is. Van az az időszak egy kapcsolat elején, ami még kevés emberre tartozik.
2. Mikor nősülsz már meg? (Mikor mész már férjhez?)
Ezt azért főleg a fiúk kapják. Nagy hátbaveregetés és vicceskedés közepette. Pedig ez egy olyan kérdés, ami ilyen formában szerintem sehogy sem kéne, hogy elhangozzon. A házasulandó korban hidd el, hogy az ember ezen a kérdésen sokat töpreng, gondolkodik, mérlegel és küzd.
A fiúk azért, mert tudják, hogy mekkora felelősség a választás, amivel nem csak a saját életüket tudják elrontani, hanem a jövőbeli családjukét is. Arról nem beszélve, hogy egzisztenciálisan, valamint lelki és szellemi érettség szempontjából is készen kell állniuk a családalapításra. A lányoknál pedig külön bejátszik, hogy a legtöbb esetben a választás nem az ő kezükben van.
Szerintem egy férfihez kábé egy, max. két személy áll csak olyan közel, hogy észrevételt fogalmazzon meg azzal kapcsolatban, hogy ideje lenne megnősülnie. És tapasztalatom szerint az az egy-két ember pont azért van abban a közeli pozícióban, mert sosem rontana be elefántként a porcelánboltba.
Plusz van itt még valami. Vannak olyan férfiak és nők, akik nem akarnak megházasodni. Azt is tiszteletben kell tartani. Ha ez most nagyon meredeknek hangzik, olvasd el az 1 Korinthus 7-et ebből a szempontból. Hagyd, hogy az a barátod, aki ezen az állásponton van, a pásztorával beszélje meg ezt a kérdést. Ők eldöntik majd, hogy a barátod meg tudja-e őrizni magát szexuális tisztaságban házasság nélkül is, vagy tényleg itt az idő a nősülésre.
3. Ezt és ezt csináld, és akkor majd megházasodsz.
Miután az ember sikeresen kievickél ez első két kérdéskörből és próbálja úgy megfogalmazni a választ, hogy abból ne tűnjön depressziósnak, hitetlennek, kétségbeesettnek, lázadónak vagy mérgesnek, jön a következő kör. A megoldáskeresés. A kedves kérdező ismerős rögtön megoldási javaslatokkal áll elő. Mit csinálhatna az egyedülálló jobban ahhoz, hogy megházasodhasson.
Tudom, hogy ezt is a szeretet motiválja.
Ami „jó”tanácsokat én kaptam:
- legyél nyitottabb,
- ne legyél annyira közvetlen, mert az flörtölés,
- flörtölj többet,
- legyél kedvesebb,
- ne legyél túl kedves mindenkivel, mert azt hiszik, kétségbe vagy esve
- menj több gyülekezeti programra,
- ne legyél ennyire aktív a gyülekezetben, inkább sportolj többet
- öltözz csinosabban, szexisebben
- öltözz visszafogottabban,
- fogyjál,
- szedj fel magadra pár kilót
(Jó, ebből az egyiket nem nekem mondták, de a fülem hallatára az egyik barátnőmnek. 🤗)
A kedvenc tanácsom az volt, hogy „Figyelj, te túl okos vagy. Ez megrémíti a fiúkat. Közlekedj úgy a gyülekezetben, mintha nem lennél ennyire okos.”
Ennek a tanácsnak az értelmezésével több gondom is akadt. 😅 Egyfelől elég degradáló megállapítás volt ez a férfinemre nézve, na de tegyük fel, hogy ez az én szempontból annyira nem volt érdekes… Komolyan kérdezem, hogy kell kevésbé okosnak tűnni? Valamint a másik és még fontosabb kérdés. Meddig legyek kevésbé okos, miután ilyen módszerrel „kifogtam” magamnak a srácot? Az eljegyzésig, vagy az esküvőig? Vagy mostantól fogva mindörökre? 🤔
Szóval remélem, érzed, mennyire ellentmondásosak ezek a tanácsok, és az kábé alap, hogy az ember zavarba jön és nem is tud rájuk mit mondani. Max. mosolyogni. Rosszabb esetben pedig rápakolsz az egyedüllétre elvetettséget, szégyent vagy valami „cuki” kis kissebbségi komplexust.
4. Majd jön az igazi, ha itt lesz az ideje
Honnan tudod? Van rá konkrét kijelentésed? Ha nincs, akkor ez csak testi bizakodás, ami hamis reményt kelt a szingli barátodban.
Legyünk őszinték inkább. Nincsenek garanciák. Ez egy romlott világ, amiben még nem valósul meg Isten tökéletes akarata. Én is szeretném, hogy mindenki megtalálja a szerelmet és a megfelelő társat. De előfordulhat, hogy ez nem történik meg.
A legnagyobb hősök a szemeimben azok az egyedülállók, akik ennek ellenére sem keserednek meg, és nem hagyják el Istent, az egyházat. A legnagyobb elismerést érdemlik ezért. Plusz minden támogatást, amit nekik adhatunk.
5. Nézd a dolog jó oldalát, a házasság sem könnyebb. / Élvezd, hogy szabad vagy.
Nagyon sokszor hallottam ezt is. Úgy próbált meg az illető vigasztalni, hogy közben a házasság nehézségeire hívta fel a figyelmet. Miért lenne könnyebb attól, hogy a másiknak is nehéz? Ráadásul ezzel lekicsinyítjük/lebecsméreljük a másik fájdalmát.
Szó se róla, fontos, hogy az egyedülállók ne a házasságtól várják a megváltást. De egy hiány megfogalmazására nem ez lesz az a vigasztalás, aminek szánod.
6. Elég neked Krisztus kegyelme. / Egy jó keresztény boldog egyedül is.
Huh. Ez elég kemény. Lehet, hogy bibliai igazságokat akarsz átadni, de közben hatalmas kárhoztatás és vádlás keletkezik a szavaid nyomában. Azt fogja érezni a barátod, hogy nem elég jó keresztény azért, mert szeretne feleséget/férjet.
Lefordítva kábé az jön át, hogy szégyellje magát, amiért szeretne megházasodni.
A társ utáni vágyat Isten is elismerte a teremtéskor, amikor azt mondta, hogy „Nem jó az embernek egyedül.” Lehetnek olyan helyzetek, hogy a társ iránti vágy betöltése valamiért késlekedik. De lehet az ember megelégedett, miközben azért vágyik egy társra is.
7. Sára is 90 éves korában szült
Lehet, hogy jószándékból jön, de ez az egyik legkegyetlenebb dolog, amit az ember egy olyan nőnek mondhat, akiben a biológiai óra már nagyon ketyeg, vagy már túl is haladta a gyerekvállalásra alkalmas kort. Ha egy hívő nő 35-40 évesen sem ment még férjhez, akkor nagy valószínűséggel egy számodra láthatatlan gyászolási folyamatban van. Gyászolja a meg nem született gyermekeit. Ne legyél kegyetlen, kérlek.
„Jó, de akkor mit mondjak?”
Jó sok mindent említettem, amit tanácsos kerülni. Most azt szeretném elmondani, hogy hogyan tudsz te segíteni a még egyedülálló barátodnak, ha megosztja veled, hogy ez az állapot számára nem jó és szeretne megházasodni.
Igazi együttérzésre, vagyis empátiára lesz szüksége részedről. Kérlek, nézd meg ezt a nagyon rövid, 3 perces videót arról, hogyan tudod enyhíteni a másiknak a fájdalmát. (Ha magától nem jön fel, a video alján a beállításoknál be tudod kapcsolni a magyar feliratot.) Brené Brown egy zseni.
Ennek a videónak a végén hangzik el, hogy a reakcióid ritkán tudják enyhíteni annak a súlyát, hogy valaki egyedül van.
De az, hogy ott vagy neki, meghallgatod és tudja, hogy számíthat rád, az igazán sokat jelent.
Ha tehát egy egyedülálló emberrel arra terelődik a beszélgetés, hogy nem boldog ebben az állapotában, és te szeretnél neki segíteni, akkor három nagyon egyszerű kérdést ajánlok.
- Hogyan tudnálak támogatni ebben a helyzetben?
- Hogyan segíthetek?
- Hogyan imádkozhatok érted?
Hidd el, hogy ezekre a kérdésekre olyan válaszokat fogsz kapni, amik előre viszik a kapcsolatotokat és úgy kifejezik a szeretetedet és tiszteletedet, ahogy szerintem te azt szeretnéd.
„De én akkor is tenni is akarok valamit”
Jófej vagy. 🙂
Ha ismersz olyan egyedülálló embereket a környezetedben, akik szeretnék, hogy segíts abban, hogy új embereket ismerjenek meg, akkor találj rá megoldást és hozd össze őket egy kávéra. Felnőttek. Utána eldönthetik, hogy a kávén túl szeretnének-e bármi mást egymástól. A kapcsolat sikere/kudarca nem a te felelősséged. Te csak adtál egy lehetőséget. A karantén alatt nem sok más mód van az ismerkedésre, ha valaki vonakodik az online randizástól. Szóval ez egy óriási segítség.
A másik pedig, hogy imádkozz értük. Ezt azt hiszem, nem kell ragozni.
Még egyszer szeretném megismételni, hogy tudom, a legtöbb házas nagyon jó szívvel gondol az egyedülállókra és nem akarják őket bántani.
Ezzel a poszttal leginkább az volt a célom, hogy kicsit emlékeztesselek olyan dolgokra, amiket már lehet elfelejtettél, mert már régebb óta megtaláltad a társadat. Köszi nagyon, hogy elolvastad és köszi azt is, hogy a szíveden hordozod azokat, akik ebben az időszakban lehet még magányosabbak, mint egyébként.
Ha pedig egyedülállóként olvastad ezt el, itt írtam neked egy levelet Valentin napra.
