Close
Démonok és egyéb állatfajták

Démonok és egyéb állatfajták

Ez most egy karizmatikus keresztény poszt lesz. De röviden szeretnék erről is írni, mert ez a dolog nekem is sokáig nem volt világos, és ANNYIT segített volna, ha tinédzserként ezt nekem is (jobban) elmagyarázzák. Nem elég annyi, hogy imádkoznak érted, hogy megszabadulj a démonoktól. Az még csak félút a sikerhez.

Démonok? Mi vaaaan?

Na de mielőtt belevágok, előtte picit írok arról, hogy jönnek ide a démonok, ha esetleg nem-hitgyülisek is olvassák ezt a posztot…

Azért az biztos megvan, hogy a Bibliában elég sokszor szó van démonokról. Jézus majdnem annyi emberből űzött ki démont, mint ahány embert meggyógyított. És ezt nem úgy kell elképzelni, mint az Ördögűzőben vagy hasonló horrorokban. A legkulturáltabb/szalonképesebb emberben is lehet démon.

Tudod, miről lehet megállapítani? Amikor az ember nem ura az akaratának, hanem kényszerítő erők miatt tesz meg dolgokat. Na, akkor a bibliai világnézet szerint nagy eséllyel lakik benne valaki. Elhiszem, hogy ez elsőre picit para.

De azért ez már kezd a témába vágni.

Minden függőséget okozó bűn mögött állnak démonok is – a pornó, a cigi, a vizipipa, a bulimia mögött ugyanúgy, mint amikor valaki képtelen az indulatain uralkodni és mondjuk, mindenkivel összeverekszik. Vagy „csak” a nejét veri.

Pedig igazán nem akarja.

De képtelen megállni.

A démonokról azt is kell tudni, hogy nem valamik, hanem valakik. Hatalmas vágyat éreznek arra, hogy emberekbe beköltözzenek és „használják” az emberi testet. Mégpedig a saját perverz vágyaiknak a megvalósítására. Az ember meg nem rendelkezik elég akaraterővel, hogy ellenük tudjon állni. 

A szabadság azt jelenti, hogy az ember rendelkezik a saját akarata fölött.

Jézus nem csak a bűneinktől szabadított meg minket. Azt akarja, hogy a démonoktól is szabadok legyünk. Ezért volt ez ilyen intenzíven hangsúlyozva az Újszövetségben.

Ha viszont én Isten Szellemével űzöm ki a démonokat, akkor megérkezett hozzátok az Isten királysága!

Máté 12:28, SZPA

De Jézus nem állt meg ott, hogy Ő képes megszabadítani a gonosz szellemektől, hanem ezt a hatalmat megadta a tanítványainak is (Máté 10:1), és sehol a Bibliában nem szerepel, hogy ezt visszavonta volna. Ráadásul hívőkben is lehetnek démonok.

Na, röviden ezért hiszünk mi karizmatikus keresztények abban, hogy szükség van a megtérés után arra is, hogy megszabadulhassunk a démonoktól. Hogy ne csússzon vissza az ember újra és újra ugyanoda. Ehhez szükség van hitre, Jézus vérére és a Szent Szellem erejére.

A démonűzés megoldja?

És akkor térjünk rá arra az esetre, amikor valaki hisz ebben az egészben, és azt várja, hogy imádkoznak érte, megszabadul a démonoktól, és utána mégis újra visszacsúszik abba, amit a világon mindennél jobban gyűlöl.

Velem ez megtörtént. Nem is egyszer. És kajakra nem értettem.

Miért nem szabadulok meg a karizmatikus élményeim után? Amikor valóságként megtapasztalom, hogy Isten szeret, érzem a jelenlétét, érzem azt is, hogy megszabadultam és aztán mégis pár hét elteltével újra visszacsúszok. Mit rontok el?

A héten hallgattam egy prédikációt (Debreceni Hit Gyülekezete, Füzér Norbert, 2021. július 8.), ami tökéletesen megragadta, hogy ennek mi az oka.

Idézem: „Az ember lelke egy nagyon érdekes valóság. Amikor kimennek a gonosz szellemek, akkor egy függőségből megtért embernek még nagyon nagy harca van a saját lelkével, hogy felépítse. Hogy képzelet területén, gondolat területén, éjszakai álmok területén, érzelmek területén, szemek területén kiépüljön az embernek lelki és szellemi szinten is a védelme. Hogy az üres házat felépítse az ember.”

Ez itt egy utalás volt erre a bibliai szakaszra, amit maga Jézus mondott:

Amikor pedig a tisztátalan szellem kimegy az emberből, víztelen helyeken bolyong, hogy nyugalmat keressen, de nem talál. Ekkor így szól: „Visszamegyek a házamba, ahonnét kijöttem!” Vissza is tér, és üresen, kisöpörve és felékesítve találja azt. Ekkor elmegy, maga mellé vesz hét másik, magánál gonoszabb szellemet, bemegy, és ott lakik: s annak az embernek a végső állapota rosszabb lesz az előzőeknél.

Máté 12:43-45, SZPA

Így folytatódott az üzenet: „Ebből lehet látni, hogy az üres házzal nekünk még sok mindent kell csinálni.

Nem úszod meg, a teljes szabadulás valószínűleg folyamat lesz, amihez te is kellesz

Erről már sokszor írtam. A szabadság útján való járás legtöbbször egy folyamat. Amivel nekünk magunknak van dolgunk. Nem egy mekis sajtburger, ami 2 perc alatt kész és már eszed is.

A szexuális területen pedig kifejezetten szükség is van erre. Hogy miért? Engedd meg, hogy idézzem saját magamat egy korábbi posztomból:

Amikor a drogtól, az alkoholtól vagy a cigitől akar az ember szabad lenni, akkor igazából a teljes távolságtartásra és teljes absztinenciára törekszik. Nem lesz semmi baja attól, ha soha többet nem nyúl a droghoz, alkoholhoz vagy a cigihez. Ezek nem létszükségletek. Így amikor Isten meg akarja szabadítani, akár egy szempillantás alatt megszűnhet a vágy. Vagy legalábbis egy gyors folyamat sem okoz semmilyen kárt.

Na de képzeld el, ha ugyanez lenne az „isteni módszer” az étellel vagy a szexualitással kapcsolatban. Mindkettő hiányát nagyon megsínylenéd. Az előbbinél éhen halnál, az utóbbinál pedig a házasságod (jelenlegi vagy jövőbeli) menne tönkre teljesen. Ez pedig nem Isten akarata. Az étel és a szexualitás is szerves része az életnek. Isten adta nekünk mindkettőt.

Csak arra kell törekednünk, hogy egészséges egyensúlyt alakítsunk ki, mert nem magával az étellel, vagy a szexualitással van a probléma. Hanem azzal, hogyha azokkal rosszul élünk. És Isten azt szeretné, hogy megtanuljuk, hol van ez az egészséges egyensúly.

Fontos tehát a démonoktól való szabadulás. De utána a te felelősséged, hogy ne maradjon üresen a házad. Ahogy Füzér Norbert mondta, „az embernek a lelkét is fel kell ahhoz építeni, hogy ellene tudjon állni ezeknek a bűnöknek.”

Remélem, hogy ehhez találsz a blogon is segítséget, ha körbenézel.

Arrivera. Azt jelenti, sikerülni fog.


A posztomhoz még felhasználtam ezt a Vidám Vasárnapos prédikációt is.