Amikor anyagot kerestem a saját fantáziákról szóló posztomhoz, belebotlottam Jon Snyder írásába a neten, ami szerintem nagyon inspiráló és tényleges segítséget fog jelenteni sokaknak. Az én én írásaim csajos szemszögből közelítenek meg mindent és ez amúgy szerintem nem is baj, elvégre az arrivera az én blogom. De tudom, hogy sok fiú is olvas, és egyelőre még nem sok magyarul elérhető irodalom van a témában. Arra gondoltam, lefordítom nektek Jon írását. Remélem, segítségetekre lesz. Nekem lányként is hihetetlenül elgondolkodtató és bátorító volt.
A poszt eredeti nyelven itt olvasható.
A parázna vágy és fantázia mindig egy mélyebb problémának a tünete
A Biblia számos alkalommal állítja, hogy mindig a szívünkből származó dolgokkal lesz gondunk, és nem fordítva, a külső dolgok hatnak a szívünkre. A bűn valami olyan dolognak a manifesztációja, ami valahol bennünk, a személyiségünk legmélyében nem jól működik bennünk. Ezért történik meg sok emberrel, hogy folyamatosan küzd a parázna vágyakkal, mégsem tűnik úgy, hogy megnyerhetné a harcot. Amikor a probléma újra a felszínre tör, akkor pedig úgy érzi, kicsúszott alóla a talaj, elbátortalanodik és úrrá lesz rajta a reménytelenség.
Addig, amíg nem kezeljük a gyökerénél fogva, a bűn olyan lesz a szívünkben, mint a gyom a kertben.
Amikor kihúzunk egy gyomot, azt gondoljuk. „Erről ennyit, ezúttal sikeresen eltüntettem.” De aztán újra és újra visszanő. Mit tesz ilyenkor egy bölcs kertész? Megvizsgálja a gyökerét és azt, hogy milyen mélyre kell leásni ahhoz, hogy gyökerestül elpusztítsa örökre.
A szívünk ügyei hasonlóképpen működnek. És ebben van jó hír is. A fantáziáink és a parázna vágyaink, amik mindig elragadnak bennünket, azok ablakként működnek a szívünkre. A segítségükkel rálátunk, hogy pontosan milyen sérülések vannak bennünk, mi az igazi probléma és azt hogyan lehet kezelni.
Ma azt szeretném neked megtanítani, hogyan tudod az ellenség fegyverét saját maga ellen fordítani, hogy megtaláld az igazi szabadságot Jézus Krisztusban és többé ne kelljen újra és újra ugyanazzal a gyommal szórakoznod.
Egy kicsit rólam
Tudod, én pornófüggő voltam. Bárki, aki valaha járt pornóoldalon, tudja, hogy nem csak egy féle pornó van. Több száz, ha nem több ezer kategória létezik, ami kiszolgálja azt a több ezer féle perverz vágyat, amiről az emberek fantáziálnak.
Ha meghallod valaki másnak a fantáziáját, könnyen mondhatod, „Ez undorító. Miért érdekelne bárkit is ilyen tartalom?” De vannak olyan szívsebek, amik abban a típusú fantáziában keresnek enyhülést és ők meg hasonlóképpen néznének arra a bűnös vágyra, amivel te küzdesz.
Minden bűn egy szívbéli szükség manifesztációja, amit nem engedtünk meg Istennek, hogy Ő töltsön be.
Isten ugyanis szeretné betölteni minden szükségünket, hogy ő legyen „minden mindenben”. Azt mondja a Jeremiás 2:13-ban: „Mert kettős gonoszságot követett el az én népem: Elhagytak engem, az élő vizek forrását, hogy kutakat (ciszternákat) ássanak magoknak; és repedezett kutakat ástak, amelyek nem tartják a vizet.”
Isten itt azt mondja, hogy az igazi probléma nem magukkal a bűnös cselekedetekkel van, hanem az igazi bűnünk az, hogy elhisszük, a bűnös cselekedeteink majd eloltják a szomjunkat és lecsillapítják a lelkünk vágyódását. Pedig erre csak Isten képes.
Én ezt személyes tapasztalatból tudom elmondani, és azért is osztom meg veled a saját „kísértésekből így lett jó bizonyság” történetemet, hogy lásd, hogyan is működik ez a gyakorlatban. Szeretném leszögezni, nem vagyok ezekre büszke, de megmutatják, ki voltam és ki vagyok ma. Hála Istennek.
Volt idő, amikor azt hittem, hogy Istennek egyszerre, egy szempillantás alatt kéne engem mindörökre megszabadítani minden parázna vágytól és gondolattól.
Ehelyett ő inkább az egyik sebemet kezelte a másik után.
Visszanézve nagyon hálás vagyok, hogy így történt. Minden egyes kísértés egy újabb lehetőség volt arra, hogy Ő megmutassa a mélyben rejlő problémát, amely így végül jó bizonyság lett az Ő jóságáról. A folyamat során pedig egyre jobban mélyült az Isten iránt érzett szeretetem.
Az első terület, ahol meggyógyultam
A BDSM fantáziák. Bizony, a hardcore szado-mazo cuccok. Nem vagyok rá büszke. Valószínűleg ez egy olyan fantázia, amire úgy tekintesz: „mégis miért jönne ez be bárkinek?” Én is pont így vagyok ezzel. Most már.
De egy ideig az ilyen típusú fantáziák ellenállhatatlanul vonzottak. Attól a pillanattól kezdve, hogy ezek a perverz fantáziák megjelentek a gondolataim között, több tonnás elszabadult gyorsvonatként száguldottak felém megállíthatatlanul. Amíg Isten meg nem gyógyította a sebemet.
Ez a mélyen rejlő a seb pedig a következő volt: a szívemben – nem az agyamban, az eszemmel ugyanis tudtam, hogy ez nem igaz – de a szívemben azt hittem, hogy egy „jó kereszténynek” szeretnie kell azt, amiről Isten azt mondta, hogy szeresd, azt kell tennie, amiről Isten azt mondta, hogy tedd, és ezt még élvezni is kell. Mert az Uram ezt parancsolja.
Habár az eszemmel tudtam, hogy Isten azt akarja, ami nekem a legjobb, a szívem és a testi vágyaim valami mást hittek. A paráznaság egy izgalmas és bulis dolognak tűnt, míg a szentséget és ez az egész „isten-ügyet” unalmasnak tartottam.
Egy (rab)szolgának láttam magam az egészben, akinek azt kell tennie, amit az ura mond, annak ellenére, hogy nem erre vágytam. Legyek jó, engedelmes és vessem alá magamat az Ő parancsainak. Az igazi torzulás bennem az volt, hogy a szívem szintjén félreértettem Isten természetét és a krisztusi utat. Ez eltorzította a kapcsolatomat Istennel és létrejöttek bennem olyan területek, ahol nem Ő volt az Úr.
Erre a „szabadság” formájú sebre a szívemben jött az ördögi megoldás: egy eltorzult hamisítvány. Kivetítettem valaki másra azt, amit én belül éreztem. A fantáziám tárgya arra irányult, hogy valaki az én hatalmamnak legyen alárendelve.
Ezáltal a fantáziám az Istennel kapcsolatos diszfunkciómat (működési zavaromat) vetítette ki.
Visszanézve annyira egyértelmű a kettő közötti kapcsolat. De a Szent Szellemnek először ezt meg kellett mutatnia, hogy utána meg tudjak gyógyulni. De miután Jézus Krisztus meggyógyította ezt a sebemet és megújult a gondolkodásom erről, tudod mi történt? Ez a fantázia elveszítette az erejét fölöttem. Örökre. Az Úr győzött. A Sátán veszített.
Egy másik példa
Volt egy olyan perverz vágyam, hogy egy jó lányból „rosszlányt” csináljak. Vajon honnan jött ez a dolog? Nekem azt mutatta Isten, hogy ez a seb a saját testképemhez és önbecsülésemhez kötődött.
Gyerekként gyűlöltem a testemet. Úgy éreztem, kegyetlen az Isten, hogy ilyennek teremtett, hiszen tudta, hogy a társaim gúnyolni és csúfolni fognak. A szívemben úgy éreztem, egy torzszülött vagyok. Az ellenség erre válaszul hozta létre azt az utánzatot egy fantázia formájában, amiben én fogok valami szépet és jót, és tönkreteszem.
Isten meggyógyította ezt is. Tudod mi történt? Ez a fantázia is elveszítette az erejét felettem. Több tucatnyi példát hozhatnék még fel. Mindegyik mögött felfedeztem egy olyan szívbéli sebet, amit Isten meg akart bennem gyógyítani.
Tudod, Jézus prioritása is e szerint alakult a földi szolgálata során (Lukács 4:18):
1) a kegyelem evangéliumának hirdetése, amely által az ember megismeri az Urat,
2) a megtört szív meggyógyítása és
3) utána a foglyok szabadon bocsátása.
Ez az isteni sorrend, ami fordítva nem működik. Istennek először meg kell gyógyítania a szívet, hogy az uralma alá kerüljenek azok a területek, amik még az ellenség hazugságainak fogsága alatt vannak.
Mitől veszítették el a fantáziáim a vonzerejüket?
Ahogy Isten az első öt-hat területen meggyógyított, végre az én keményfejem is felfogta: gyógyultnak, kiteljesedettnek és boldognak lenni sokkal jobb, mint ha „szabad” vagyok arra, hogy kielégítsem a bűnös vágyaimat és fantáziáimat.
Az, hogy az élő víznek a forrásából ihattam, egy sokkal kielégítőbb és állandóbb megoldást nyújtott. Összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint az ördög poshadt vize a repedezett ciszternában, ami élvezetet ígért, de folyton kiszáradt és mindig csak még többre vágytam.
Ezt nagyon fontos felismerni. Hogy miért? Mert akkor kell Istenhez fordulnod, amikor még teljesen össze vagy törve, és a legkevésbé erre vágysz. Amikor a kísértés a kielégülésért kiált és olyan vonzónak és ellenállhatatlannak tűnik. Meg kell tanulnunk erre nemet mondani, és abban bízni, hogy az élő vizek forrása jobb, mint a repedezett ciszterna.
A győztes harc
Onnantól, hogy ezt letisztáztam magamban, a szabadság útja izgalmassá vált. Elkezdtem áldásként tekinteni a kísértésre. Lehet, hogy jött kísértés, de erre én azt mondtam: „ördög, azt hiszed, ilyen hülye vagyok, hogy megint belesétáljak a csapdádba? Ezzel a kísértéssel most segítettél, hogy megtaláljam, Isten melyik területet akarja következőnek meggyógyítani. Nem fogok bűnt elkövetni és el fogod veszíteni a fennhatóságodat ezen a területen örökre az életem fölött.”
Ez így is lett. Az összes kísértés idővel elveszítette a fogását felettem, ahogy a Szent Szellem egyesével felfedte és meggyógyította a szívem sebeit. Dicsőség Istennek! Kihozott abból az ördögi körből, hogy újra és újra elestem, emiatt szégyelltem és mocskosnak éreztem magamat és a szégyen miatt újra bűnt követtem el.
A szabadság útján beléptem egy áldott körforgásba, amelynek folyamán egyre több isteni életből részesültem. Minden egyes seb egy találkozáshoz vezetett Istennel, aminek következtében egyre nőtt a szeretetem iránta, egyre jobban vágytam a jelenlétére. Ez egyre jobb és jobb lesz. Csodálatos Isten gyermekének lenni!
Hogyan találd meg a gyógyulást a szívednek?
Van erre valami tíz lépésből álló csodamódszer? Egy varázsige? Nem. Nincs. Időt kell töltened Vele imában. Nincs semmi más csodaszer. Isten azt szeretné, ha közösségben lehetne veled. Ha öt percet szánsz Rá naponta, az pont olyan mély és „igazi” lesz, mint amennyire egy ötperces kapcsolat lehet. Csak a felszínt karcolgatja.
Azt látatlanban mondom, hogy biztos, hogy kevesebb időt töltesz Istennel, és az Igéjén való gondolkodással, mint amennyit a fantáziáid dédelgetésével és kielégítésével töltesz. Én több ezer órámat vesztegettem el a pornóra és a fantáziáimra.
Szakíts időt az Istennel való kapcsolattartásra. Legyen Isten része a hétköznapjaidnak.
Az emberi élet úgy van megalkotva, hogy csak a Vele való kapcsolatban működik. De ehhez prioritássá kell tennünk Őt a zaklatottabb napjainkban is.
Van azért egy öt lépéses modellem, ami az imával elért gyógyuláshoz szükséges. Ebből az egyik lépés, a bűnbánat, jól látod, kétszer is szerepel, mert másodszor is szükség van rá, miután a szív sebe, vagy a mélyben rejlő hazugság is lelepleződik.
Nyugodtan kezd azzal a fantáziáddal, vagy kísértéssel, amivel a legutóbb volt/van harcod:
- Bűnbánat – Ez megtöri az ördögi jogi fennhatóságát feletted, amit az által szereztél, hogy elfogadtad valamelyik hazugságát. Mindent Jézus Krisztus vére alá helyez, hogy az Atya kegyelmi trónja elé járulhass, hogy segítséget találj a szükség idején.
- Ellenállás – Ne engedj a kísértésnek! Tudatosítsd magadban, hogy a gyógyulás jobb lesz bármilyen ideiglenes kielégülésnél. Állj ellene az Ördögnek és közeledj Istenhez, ahogy a Jakab 4:7-8 írja.
- Leleplezés – Kérd meg Istent, hogy szóljon a szívedhez és az elmédhez, hogy adja neked a bölcsesség szellemét, és kijelentést az Ő ismerete szerint, hogy a szíved szemei megnyíljanak, és felismerd a bűn gyökerét. Imádkozz mindaddig, amíg biztosan tudod, hogy mit akar neked Jézus mondani. Lehet ez öt perc, lehet öt óra, vagy akár öt nap is. De ne hagyd abba, amíg nincs meg az áttörés.
- Bűnbánat – Ahogy felismered az összefüggést, bánd meg azokat a szívedben mélyen elrejtett hazugságokat, amiket elhittél magadról vagy Istenről, és kérj bocsánatot azokért a cselekedeteidért, amikben ez a seb kihatott az életedre (a szeretteidre).
- Helyreállás – Kérd meg Istent, hogy mutassa meg neked az Ő szívét, hogy milyen is Ő. Kérd meg, hogy töltse be ezt a hiányt a szívedben, gyógyítsa meg azt a sebet és mutassa meg, hogyan tudsz megfelelően gondolkodni Róla és Hozzá viszonyulni, hogy Isten legyen minden mindenben.
Mi van, ha nem derül ki?
Előfordulhat, hogy úgy tűnik, valamivel kapcsolatban nem kapunk választ Istentől. Ekkor érdemes egy kicsit félretenni ezt a kérdést, és kideríteni, hogy mi az, amivel kapcsolatban viszont szólni akar az Úr. Nagyon gyakran vannak olyan problémás területek, amik el vannak temetve más rétegek alá. Lehet, hogy Isten előbb azokat akarja helyreállítani.
A saját életemben is ezt tapasztaltam és annak a több ezer férfinek az életében, akik hozzánk fordultak, hogy szabadságot nyerhessenek szex- és pornófüggőségükből. Fel kellett először tárnunk olyan alapigazságokat, amelyek segítettek az Istennel való kapcsolat helyreállításában, és amikor ezek a helyükre kerültek, utána került sor a többi terület gyógyulására.
Ha férfiszempontból érdekel még részletesebben a fantáziák témája, tudsz még róla bővebben olvasni angolul itt és itt. Légy óvatos, ha túl „direkt” a szerző megfogalmazása (és triggerel), nyugodtan dönts úgy, hogy ez most nem neked való. Ez amúgy az én összes posztomra is igaz.
